Mikor lesz a Vezúv következő nagykitörése?

Magyarázata szerint a Vezúv olyan természetű szunnyadó vulkán, amelynek az aktivitási gyakorisága viszonylag állandó: 3000-5000 évente "szól nagyot", de ötven-száz évente fordulnak elő kisebb kitörések. Komolyabb kitörés 1631-ben volt, a legutóbbi pedig 1944-ben következett be, ám ez "szerény" volt, lávafolyások törtek fel.

"Pompejiit Kr.u. 79 augusztusában pusztította el a Vezúv, vagyis a kitörésmentes periódusból eddig 2000 év telt el, s az eddigi tapasztalat alapján feltételezhető, hogy a következő nagy kitörés 1000-2000 év múlva következik be. Ötven éven belül viszont számítani kell egy kisebbre, amely erejében az 1944-eshez lesz hasonlatos, s amelyre fel kell készülni" - hangsúlyozta a vulkanológus, aki július elején járt egyetemi hallgatóival terepgyakorlaton a Vezúvon.

Karátson Dávid kitért a Nápolytól észak-nyugatra lévő Flegrei-mezőkre is. A Campi Flegrei kalderákból, azaz kiszélesedett kráterekből álló vulkáni területre, ahol félszáznál több kitörési hely ismeretes, s itt található az 500 méter átmérőjű Solfatara kráter, amely ma is forró gőz- és kénes gázfelhőket bocsát ki. Itt nagy kitörések voltak, de a legutóbbi óta 12 ezer év telt el, s akkor alakult ki a sárga tufakő, amelyből Nápoly házai épültek. A Flegrei-mezők térségében 1984-ben volt komolyabb aktivitás, amikor Pozzuoliban jelentősen megemelkedett a földkéreg és a városvezetés a kitelepítést fontolgatta.

"Ezt leszámítva nem volt komolyabb földmozgás sem" - hangsúlyozta Karátson Dávid, megjegyezve, hogy Nápolyra nézve a Vezúv jelenti a komolyabb problémát.

Mint a vulkanológus kifejtette, "nagyon hipotetikusan" elképzelhető ugyan, hogy a Pompejii kitöréshez hasonló erősségű robbanásra kerülhet sor, ennek az előjeleit is azonban több héttel korábban lehet majd regisztrálni. A Vezúvot állandóan figyelik, a vulkán oldalában egy obszervatórium működik, "akkurátusan" be van kábelezve és egyéb módon - műszerekkel, tükrökkel - még a "lélegzetvételét" is figyelik. Nincs semmiféle jel, ami arra utalna, hogy változna a szunnyadó vulkán.

"A nagy kitörés komoly gázösszetételi változásokkal jár és a magma szintje is emelkedik. Geodéziailag a föld felszínén lehet észlelni az emelkedését, a remegését, biztos előjelek lesznek" - magyarázta a tudós.

Ismertetése szerint a veszély abban áll, hogy Nápolyban és az agglomerációban mintegy 2 millió ember él, s a rendelkezésre álló néhány hét alatt képtelenség a teljes kitelepítés.

"Fő a feje a vulkanológusoknak, de elsősorban a nápolyii városvezetésé, amelynek hosszú távon meg kellene oldani a gyors kitelepítés feltételeit. A megoldás része, hogy +hézagossá+ próbálják tenni a területet. Itt egyrészt az úthálózatra kell gondolni, hiszen a terület nagyon sűrűn lakott: s a legveszélyeztetettebb +vörös+ zónában is 600 ezer a lakosok száma, de mintegy másfél milliónyian élnek a kiürítendő területen. Ha öt éven belül megoldanák a ritkítást, az esélyt ad arra, hogy nagyobb kitörés esetén ki lehessen telepíteni a lakosságot" - mondta Karátson Dávid.