A szakember, aki maga is lelkes híve a sokak által holtnak mondott nyelvnek, a Nápolyi Egyetem Filozófiai Intézetével szoros együttműködésben oktatja a cicerói latint és a homéroszi görögöt is. Céljuk, hogy minél több fiatal sajátítsa el ezeket a nyelveket azért, hogy minél közelebb kerüljenek egykori művelőihez, illetve ahhoz a humanista léthez, amely az elődöket jellemezte.
Luigi Miraglia a kezdetekről elmondta: amikor iskolás volt szinte gyűlöletes érzés töltötte el a latin tanulmányok során. Semmi mást nem kaptak ugyanis a nyelvből, csak a szabályokat, a biflázást és a szentenciákat. Ezzel tanították, illetve tanítják a latint általában még ma is. Diákként szeretett volna valódi kapcsolatba kerülni az eredeti szövegekkel és azok íróival, de csak a fordítás adott lehetőséget az írások megértésére.
Olyan szerencséje volt azonban, hogy találkozott egy tanárral, aki elvonultan, szinte remeteként élt egy erdőben, és tőle kezdett igazán tanulni. Nem is elsősorban a nyelvet, hanem a természettudományokat. Ő mutatta meg, hogy másképp is lehet látni a világot, mint a hagyományos megközelítés. Sőt maga a tanító is az új módszerrel közeledett a latinhoz és ő mutatta meg, hogy az auktorokhoz hogyan kell közeledni, hogyan kell a már a rómaiak által is beszélt latinra mint élő nyelvre tekinteni. Miraglia professzor szerint ez volt a kulcs ahhoz, hogy megismerje a valódi humanitast, az akkori emberek gondolkodását.
Ennek segítségével szállnak vitába a mai téves állítással, miszerint a latin holt nyelv: az élő használat az egykori használókkal való kapcsolatba lépést teszi lehetővé.
Egyre többen hiszik el, hogy ez a nyelv újjáéleszthető. Ezt bizonyítja, hogy csaknem ezer tudós, lelkes nyelvész és már egyre több fiatal beszél latinul.
Galántai Erzsébet, a konferencia szegedi szervezője elmondta: a programsorozat valójában felöleli az antikvitástól napjainkig a teljes latin irodalmat, középpontjában - lévén, hogy a reneszánsz éve van - a humanista latinnal. Minden előadás, szeminárium természetesen latinul folyik, a nyelvtudás felélesztésére pedig kétnapos szeminárium adott lehetőséget.
Az Szegedi Tudományegyetem Történeti Segédtudományok tanszékének docense kifejtette: hosszú távú céljuk, hogy minél több fiatal sajátítsa el a nyelvet és az ezzel járó gondolkodásmódot. A mai világban ugyanis egyre inkább a haszonszerzés áll a középpontban, a humánus gondolkodás átvételével azonban életmódot, sőt életszemléletet is vált az ember.
Ez a konferencia egyébként már a második ebben a témában. Az elsőt tavaly Nápolyban tartották.
