Mellékhatás - perelik a gyógyszergyárat

Ha egy gyógyszerről azt állítják, hogy remekül gyógyít és semmiféle kedvezőtlen hatása nincsen, bizonyosak lehetünk abban, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Ami hatásos, annak lehetnek mellékhatásai is.

Az Egyesült Államokban a Parkinson-kór kezelésére leggyakrabban alkalmazott készítmény 1997-ben került forgalomba. Félmillió betegnek rendelték e készítményt.

Randolf Simens betegsége 2002-ben kezdődött, öt éven át kapta a gyógyszert. Most azért perel három világcéget, mert súlyos anyagi veszteségeit leküzdhetetlen játékszenvedélye okozta, és szerinte a gyógyszergyárak a szer nemkivánatos hatásait nem vizsgálták ki megfelelően, a betegeket pedig nem figyelmeztetik eléggé erre a veszélyre.

Simens sikeres bankár volt, csak alkalomszerűen foglalkozott szerencsejátékkal. A kezelés megkezdése után kézremegése javult, ám nyugtalanná vált, egész éjszaka a számítógép előtt ült és szerencsejátékokkal töltötte az időt, sőt játékkaszinókba járt, gyakran utazott.

"Ostobaság volt. Egyszerűen nem tudtam abbahagyni" - mondotta Simens, aki személyesen indította el a pert, mert már ügyvédre sincs pénze. Jogtanácsost pedig nem lenne nehéz találnia: amikor a mellékhatásra vonatkozó megfigyelések megjelentek a tudományos folyóiratban, erre szakosodott ügyvédi irodák külön weboldalakon toborozták a betegeket, akik szedték a gyógyszert és szenvedélyesen játszani kezdtek.

Az első esetleírásokat a Mayo Klinika kutatói közölték. Akkor tizenegy, Parkinson-kóros betegről számoltak be, akik az ilyen tipusú gyógyszerek szedésének megkezdése után megszállott szerencsejátékossá váltak. Ez szerencsére nem gyakori: későbbi vizsgálatok adatai szerint 529 betegből nyolc lett a játékkaszinók rabja.

A Pfizer gyógyszergyár szóvivője hangsúlyozta, hogy ők 2005 óta már nem forgalmazzák a készítményt, mióta fény derült a szokatlan mellékhatásra.