A Randivonal 1998-ban jött létre, így a legrégebbi internetes társkereső szolgáltatásnak számít az országban. Fennállása óta több mint 700 ezren regisztráltak a weboldalon.

A honlap regisztráltjainak számából és az online társkereső szolgáltatások piaci erősorrendjéből következtettek arra az elemzést végzők, hogy Magyarországon legalább 1-1,2 millióan próbálták ki ezt a módszert, azaz minden nyolcadik magyar felnőtt keresett már párt az interneten. Tekintettel arra, hogy az országban mintegy másfélmillió egyedülálló, 70 év alatti felnőtt él, akik potenciálisan párkeresőnek tekinthetők, kimondható, hogy többségük ma már az interneten (is) keresi partnerét.

A párkereső honlap elemzéséből kiderül, hogy az internetes párkeresés nem a legfiatalabb korosztályra jellemző: a Randivonalon regisztráltak átlagéletkora 36 év, közülük több mint negyedmillióan 40 éven felüliek. A netes társkeresés elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-49 éves városlakók körében tekinthető általánosnak, közülük minden harmadik keresett már partnert a világhálón.

Ma már nem jellemző, hogy az online társkeresés pusztán virtuális elfoglaltságot jelent: a férfiak 62, a nők 70 százaléka az internetes ismerkedés után valóban találkozik is valamelyik levelezőpartnerével.

Azonban az online társkeresés sem jelent azonnali sikert: a tipikus netes párkereső 18 emberrel levelezik, közülük néggyel randevúzik, mielőtt megtalálja az igazit. A sikeres párkeresők fele 2-5 randi után találta meg a párját, 16 százalékuk hatnál több emberrel találkozott levelezőpartnerei közül, 5 százalékuk pedig több mint hússzal. A válaszadók mindössze 30 százaléka nyilatkozta: egyetlen randevú elég volt ahhoz, hogy új társra találjon.

Mára végképp megdőlt az az egykori trend, amikor sok férfi próbált partnert találni néhány női felhasználó között: a Randivonalon regisztráltak 44 százaléka nő.

Érdekes, hogy az elváltak mindkét nem esetében nagyobb arányban mondták azt, hogy megtalálták párjukat az interneten, mint a nőtlenek vagy hajadonok, - ennek valószínűleg az az oka, hogy ebben a körben nagyobb arányban keresnek hosszú távú stabil kapcsolatot.

Meglepő adat, hogy a férfiak esetében kifejezetten előnyt jelent a párkeresésben, ha gyermekük is van. Miközben a gyermekes és gyermektelen nők esetében nincs érdemi különbség a párkeresés sikerében, a gyermekes apukák az átlagosnál nagyobb arányban nyilatkoztak úgy regisztrációjuk megszűntetése után, hogy az interneten megtalálták párjukat.

Hasonlóan érdekes eredmény, hogy a férfiak esetében a mackós alkat is előnyt jelent. A kicsit nagyobb termetű urak közül több mint kétszer annyian mondták, hogy végül megtalálták a párjukat, mint a magukat átlagosnak meghatározók. A hölgyek esetében azonban fordított a helyzet: a molettek kisebb eséllyel találnak párt, mint a vékony vagy sportos alkatúak.

Elnézőbbek a hölgyek a dohányzás tekintetében is. Miközben a nők esetében kifejezetten hátrányt jelent a párkeresés során a dohányzás, a dohányos és nemdohányzó férfiak közel egyenlő arányban számoltak be arról, hogy megtalálták a párjukat. Az alkoholfogyasztás egyik nem esetében sem számít pozitívumnak.

Az elemzés érdekes eredménye: miközben a férfiaknál a felsővezetők és a középvezetők számítanak leginkább sikeres párkeresőnek, a nőknél már egyáltalán nem jelent előnyt a vezető beosztás, közülük a háztartásbeliek és a diákok számoltak be az átlagosnál nagyobb arányban arról, hogy megtalálták társukat.

Van, amiben nem sok változás történt az évek során: a nők inkább gyűjtögető, a férfiak pedig vadászó stratégiát alkalmaznak az internetes randivonalon. A hölgyek inkább a sok adatot tartalmazó, részletesen kitöltött profilokat böngészik, és többszörösen megszűrik a találatokat, tehát az anonimitásukat megtartva a lehető legtöbbet igyekeznek megtudni a potenciális partnerekről. A férfiaknak fontosabb, hogy minden adatlaphoz tartozzon fénykép, és sok felhasználó közül lehessen válogatni, akiket aztán "próba-szerencse alapon" megpróbálnak egyszerre becserkészni.