2024. november 22. - Cecília

Rendszerváltozás Kelet-Európában: hol, hogyan?

Húsz éve annak, hogy a szovjet érdekszférába tartozó közép- és kelet-európai országokban többéves érlelődés, bomlás után visszafordíthatatlan változások indultak meg. Átalakultak a térség államainak gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai, gyökeresen
2008. július 28. hétfő 08:25 - Hírextra
MAGYARORSZÁG: BÉKÉS ÁTMENET

1988. augusztus 3. - Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) főtitkára, a Minisztertanács elnöke a Washington Postnak adott interjújában megállapította: tapasztalata szerint a nagyhatalmak azt várják, hogy a kis országok is csatlakozzanak a korábbi ellenfelek közötti politikai együttműködés kimunkálásához. A nagyhatalmak közötti feszültség enyhülése nagyobb mozgásteret biztosít az európai országoknak és megkönnyíti a szocialista országok számára a gazdasági és a politikai reformok megvalósítását.

1988. augusztus 4. - A Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóirat tanulmánya szerint "a magyar átalakítás azért értékes, mert a szocialista pluralizmus gyakorlati modellje". A szerző megállapítja, hogy ez a fogalom új fejlődési szakaszhoz érkezett: minden állampolgár, illetve állampolgári csoport egyre inkább él az önmegvalósítás, az önszerveződés, a szabad véleményalkotás, és a politikai akarat szabad kinyilvánításának lehetőségével, mindazonáltal "a magyar reform kulcskérdése a hatékony és rugalmas gazdaság létrehozása".

1988. augusztus 15. - A magyar külszolgálatban bevezették a tiszteletbeli konzul intézményét.

1988. augusztus 18. - A Veszprémi Városi Tanács döntést hozott arról, hogy az államalapító király halálának 950. évfordulója alkalmából ismét Szent István Völgyhídnak nevezik el a Séd folyó völgyét átívelő viaduktot.

1988. augusztus 21. - 13 magyar független szervezet csatlakozott a londoni központú Palach Press által nyilvánosságra hozott nyilatkozathoz, amelyben a Szovjetunió, Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Kelet-Németország 25 nonkonformista szervezete követelte országuk vezetésétől az 1968-as csehszlovákiai invázió nyilvános elítélését. (Bolgár szervezet nem szerepelt az aláírók között.)

1988. augusztus 22. - Románia budapesti nagykövetsége előtt több száz fiatal kétnapos békés ülősztrájkkal tiltakozott a romániai falurombolási tervek ellen.

1988. augusztus 24. - A kormány döntött az eladósodott Ganz Mozdony- és Vagongyár Vállalat budapesti törzsgyárának gyorsított felszámolásáról, majd ezt követő - részvénytársasági formában történő - újjászervezéséről. A határozat szerint a Ganz két leányvállalata önálló vállalatként működik tovább.

1988. augusztus 24. - 1956 óta első ízben kezdődött nagyszabású sztrájk Magyarországon. A mecseki szénmedence több száz bányásza azt sérelmezte, hogy a személyi jövedelemadó miatt kevesebb hűségjutalmat kap, mint korábban, a műszakpótlék pedig csökkent. Elfogadhatatlannak tartották, hogy a táppénzes állományban lévők többet keresnek, mint azok, akik dolgoznak, s aggodalmukat fejezték ki a mecseki szénbányászat jövőjét illetően. A kormány azonnal tárgyalásokat kezdett a sztrájkolókkal, s még aznap megállapodott velük követeléseik figyelembe vételéről.

1988. augusztus 26. - A Kner Nyomda gyomaendrődi üzemében, 31-én pedig a Granvisus budapesti leányvállalatnál volt munkabeszüntetés munkaügyi problémák miatt.

1988. augusztus 28. - Aradon munkatalálkozót tartott Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, miniszterelnök és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, az Államtanács elnöke. Grósz Károly a két ország közötti vitás kérdéseket összefoglaló 10 pontos javaslatot vitt Aradra. A magyar tárgyalófél utólagos értékelése szerint a találkozón román részről készség mutatkozott a kulturális vegyes bizottság működtetésére, a menekültkérdés rendezésére, a történelmi hagyományok ápolására, az idegenforgalom fellendítésére és magyar újságíró-küldöttség romániai látogatására, viszont Ceausescu elutasította főkonzulátusok felállítását, s nem adott pozitív választ a romániai területrendezéssel kapcsolatos magyar felvetésekre, bár felajánlotta, hogy a helyszínen vizsgálják meg a tényleges helyzetet.

ALBÁNIA - AZ UTOLSÓ BÁSTYA

1988. augusztus 4. - Nyugati üzletemberek beszámolói szerint Ramiz Alia, az Albán Munkapárt KB első titkára, akit a három éve halott Enver Hodzsa nevezett ki "természetes örökösének", komoly lépéseket tett az ország külpolitikájának módosítására, kiszakítva országát az addigi önkéntes diplomácia elszigeteltségből. Ezeket belső reformtörekvések is követték, amelyek a funkcionáriusi réteg erős ellenállásába ütköztek.

1988. augusztus 21. - Ramiz Alia a jugoszláv határ közelében lévő Peshkopijában mondott beszédében hangsúlyozta, hogy amíg a többi balkáni országgal javultak Albánia kapcsolatai, a Jugoszláviával fennálló viszonyban "igen csekély az előrelépés". Utalt arra, hogy az utóbbi időben "intenzívebbé váltak" a koszovói albánok elleni támadások, s most már azt a "kevés jogot is elvitatják" tőlük, amit a jugoszláv alkotmány elismer. A jugoszláv vádaskodások, amelyek szerint az albánok "szeparatisták és irredenták", arra voltak jók, hogy igazolják több ezer albán nemzetiségű bebörtönzését és másoknak a foglalkoztatás terén való diszkriminációját - mondta Alia.

BULGÁRIA: ÁTALAKÍTÁS FELÜLRŐL

1988. augusztus 6. - Nyilvánosságra hozták a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának határozatát "A sajtó minőségileg új társadalmi szerepéről". Ez kimondta, hogy a nyilvánosság és a demokrácia megköveteli a sajtó vitatkozó jellegét és önállóságát, biztosítékokat helyezett kilátásba az újságírók és a szerkesztőségek védelmében a bírálatot nem szerető szervekkel, szervezetekkel és személyekkel szemben.

1988. augusztus 23. - A Szofijszkije Novosztyi című lap beszámolója szerint figyelemre méltó kísérletbe fogott Bulgária legnagyobb áruháza, a szófiai Cum. Az igazgatóság szerződést kötött az áruház egyes részlegeivel: minden brigád meghatározott pénzösszeggel rendelkezik, amelyből maga szerezheti be portékáját az áruház raktárából, bármely nagykereskedelmi vállalattól, vagy akár magától a termelőtől. Az igazgatótól az eladóig mindenki anyagilag érdekeltté van téve az áru gyors forgatásában, a vevők által keresett cikkek gyors előteremtésében és eladásában. A brigádtanács maga dönthet alkalmazottai számáról is.

1988. augusztus 29. - A bolgár gazdasági és tervezési minisztérium engedélyezte magánszállodák létesítését, azok hazai és külföldi vendégeinek étkeztetését és számukra egyéb szolgáltatások biztosítását.

CSEHSZLOVÁKIA: BÁRSONYOS FORRADALOM

1988. augusztus 10. - A Rudé Právo, a Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) központi lapja heves támadást intézett Alexander Dubcek 1968-as pártvezető ellen. "Dubcek példája bizonyítja: ha egy döntő pillanatban olyan ember kerül a párt és egy szocialista ország élére, aki figyelmen kívül hagyja a marxizmus-leninizmus és a kommunista erkölcs elveit, akkor a társadalom a katasztrófa küszöbére juthat." - írta a lap. A szerző arra is felhívta a figyelmet, hogy "Dubcek manapság a Szovjetunióban és Csehszlovákiában folyó átalakítás hívének, sőt az átalakítás eszméi el nem ismert közvetítőjének minősíti magát".

1988. augusztus 12. - Csehszlovákiai magyar és szlovák írók nyilatkozatban ítélték el a romániai településrendezési tervet.

1988. augusztus 18. - A Charta ,77 csehszlovák polgárjogi mozgalom nyilatkozatot adott ki, amelyben az ország vezetését "brezsnyevi figurák klikkjének" nevezte, s felszólította mind a szovjet, mind a csehszlovák vezetést, hogy tárják a nyilvánosság elé az igazságot a Varsói Szerződés (VSZ) csapatainak 1968. augusztus 21-i csehszlovákiai bevonulásáról.

1988. augusztus 18. - Alexander Dubcek a Stern című nyugatnémet hetilapnak adott interjújában kijelentette: a csehszlovák hivatalos szervek által az ő lejáratására irányuló kampánynak az a tulajdonképpeni célja, hogy ily módon szorítsák vissza a reformokat szorgalmazó követeléseket.

1988. augusztus 21. - A VSZ-invázió 20. évfordulója alkalmából mintegy tízezer (a rendőrség adatai szerint négyezer) ember gyűlt össze a prágai Vencel téren. A résztvevők innen az Óváros téren át a Prágai Vár felé vonulva Alexander Dubceket éltették és a szovjet csapatok távozását követelték, a rendőrség több személyt őrizetbe vett.

JUGOSZLÁVIA: SZÉTESŐBEN

1988. augusztus 1. - Hírügynökségi források szerint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága (JKSZ KB) rendkívül heves viták nyomán előző nap úgy döntött, hogy ha kell, karhatalmi erővel vet véget a Koszovóban kirobbant nemzetiségi zavargásoknak. Az éles szóváltások közepette Joszif Vrhovec horvát vezető egyenesen azzal vádolta Szerbiát, hogy annak nacionalizmusa legalább olyan káros, mint az albán nacionalizmus.

1988. augusztus 7. - A jugoszláv sajtó, rádió és televízió élesen bírálta a törökellenes illindeni felkelés 85. évfordulója alkalmából rendezett bulgáriai megemlékezések tartalmát. Szófia - mutattak rá - ezt az alkalmat ismét arra használta fel, hogy a makedón nép 1903-as felkelését a bolgár történelem "kiemelkedő mozzanataként" tüntesse fel, "kisajátítsa a makedón nép nemzeti felszabadító harcát" és "területi követeléseket támasszon Jugoszláviával szemben".

1988. augusztus 11. - A ljubljanai Mladina, a Szlovén Szocialista Ifjúsági Szövetség lapja közzétette 19 ismert belgrádi értelmiségi levelét, amelyet "Javaslat Joszip Broz Tito szerepének szabad és bíráló ellenőrzésére" címmel a jugoszláv Államelnökséghez és a parlamenthez intéztek. A levél aláírói támadták a néhai párt- és államfőt a koszovói helyzetért, az albán nacionalizmus kialakulásáért, az ország 1974-es alkotmányáért, a Goli Otok-i szigetbörtön létrehozásáért 1948-ban, továbbá a "reális szocializmus jugoszláv alternatíváinak szerencsétlen eredményeiért".

1988. augusztus 12. - A vajdasági Nova Pazova városában újabb szerb nacionalista tömeggyűlésen több mint ötezren éltették a nagyobb önállóságot szorgalmazó szerb kommunista vezetőt, Szlobodan Milosevicset, s egyúttal követelték, hogy vezessenek be rendkívüli állapotot Koszovóban az ottani szerb kisebbség védelmében. (Szlobodan Milosevics és a szerb pártvezetés követelése értelmében alkotmányos reform keretében kell lehetővé venni Szerbia számára, hogy két tartománya, a Vajdaság és Koszovó feletti közvetlen ellenőrzést gyakorolhasson.)

1988. augusztus 20. - A koszovói szerbek és crnagoracok tiltakozó megmozdulásainak szervező bizottsága - amelynek létezéséről ezúttal először történt nyilvános említés - 30 ezres szolidaritási nagygyűlést szervezett Titogradban, a Crna Gora-i tagköztársaság székvárosában.

1988. augusztus 24. - Jugoszlávia legdélibb tagköztársaságában, Makedóniában egy hétig sztrájkolt átlagosan 50 százalékos béremelést követelve a stipi "Makedonka" pamutipari vállalat 7000 és az "Astibo" konfekciógyár 2000 dolgozója.

1988. augusztus 27. - A koszovói szerbek és crnagorácok tiltakozó megmozdulásait szervező társadalmi bizottság 10 ezres nagygyűlést rendezett a vajdasági Titoverbászon a koszovói szerbekkel és crnagorácokkal vállalt szolidaritás jegyében.

1988. augusztus 30. - A makedón tagköztársasági Kumanovóban többszáz albán nemzetiségű középiskolás diák, szüleivel és tanáraival együtt tüntető felvonulásokon követelte, hogy a város szakközépiskoláiban nyissanak meg tiszta albán tannyelvű tagozatokat.

1988. augusztus 31. - Sztipe Suvar, a JKSZ KB Elnökségének elnöke a KB ülésén kijelentette: "Meg kell állapítani, kik a felelősek azért, hogy nem hajtották végre a JKSZ KB legutóbbi ülésének határozatát, amely világosan kimondta: abba kell hagyni a nagygyűléseket és összejöveteleket, mert ezekkel nem lehet megoldani a koszovói szerbek és crnagoracok vitathatatlanul nagy problémáit."

LENGYELORSZÁG: RENDSZERVÁLTÓ SZOLIDARITÁS

1988. augusztus 4. - A Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) Politikai Bizottságának üléséről kiadott közlemény megállapította: "Növekszik a lengyel dolgozók nyugtalansága az élet- és munkakörülmények, illetve családjaik szociális biztonságának romlása miatt. Kritikusan szemlélik a gyenge piaci ellátást, a gazdasági egyensúly hiányát, az inflációs nyomást." Lech Walesa Szolidaritás-vezető erről tömören így nyilatkozott: "Ebben az országban minden hiánycikk, az evőkanáltól a rakétáig".

1988. augusztus 12. - Varsóban Lengyelország belső helyzetéről folytatott megbeszélést Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke és Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása.

1988. augusztus 14. - Összetűzések voltak Gdanskban kormányellenes jelszavakat kiáltozó tüntetők és rendőrök közt. Ezt megelőzőleg a nap folyamán mintegy tízezren vonultak fel a városban, hogy megemlékezzenek az 1980 nyarán történt gdanski események kirobbanásának nyolcadik évfordulójáról.

1988. augusztus 16.- A sziléziai bányákból kiinduló sztrájkhullám rázta meg Lengyelországot. Augusztus 22-én már 12 bányában és kilenc üzemben, köztük a szczecini kikötőben folyt munkabeszüntetés, a mintegy 16 ezer sztrájkoló fő követelése a Szolidaritás újbóli legalizálása volt. Augusztus 22-én sztrájkba léptek a gdanski Lenin Hajógyár, a betiltott Szolidaritás szakszervezet fellegvárának dolgozói is, Czeslaw Kiszczak belügyminiszter pedig rendkívüli intézkedéseket jelentett be. Ezek sorában felhatalmazták a gdanski, a katowicei és a szczecini vajdákat a kijárási tilalom bevezetésére azokon a területeken, ahol az állampolgárok biztonsága veszélyben forog. A sztrájkhullám augusztus utolsó napjaira csitult, szeptember 2-án pedig már csak a szczecini kikötőben, valamint a jastrzebiei Manifest Lipcowy bányában sztrájkoltak.

1988. augusztus 27-28. - Varsóban a LEMP KB ülése az ország helyzetét értékelte. Wojciech Jaruzelski főtitkár úgy foglalt állást, hogy a kialakult helyzetért, a reform lassú bevezetéséért, az év eleji sikertelen ár- és bérintézkedésekért felelős kormány sorsáról a Szejm (a parlement) szeptemberi ülésén kell dönteni. A tanácskozás résztvevői határozatot fogadtak el, amely megerősítette a megújulásra, a társadalmi közmegegyezésre, a gazdasági és politikai reformok folytatására való eltökéltséget, hangsúlyozva: az ország problémáit sem a reform fékezésével, sem terméketlen tárgyalásokkal, sem törvénysértésekkel és destrukcióval megoldani nem lehet.

1988. augusztus 28. - A lengyel minisztertanács elvetette az ár- és bérstop bevezetésének lehetőségét, amelyhez májusban kapott felhatalmazást a parlamenttől.

1988. augusztus 31. - Megbeszélést folytatott Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa, a betiltott Szolidaritás elnöke. Találkozójuk célja a Kiszczak által javasolt nemzeti kerekasztal-tárgyalások témáinak meghatározása volt. (Lásd a Szolidaritás szakszervezettel foglalkozó külön háttéranyagunkat!)

1988. augusztus 31. - Rendkívüli ülést tartott az Egyesült Néppárt (Egyesült Parasztpárt) Központi Bizottsága. Határozatában a parlamenti mandátumok arányának megváltoztatását követelte a három szövetséges párt: a LEMP, az Egyesült Parasztpárt és a Demokrata Párt között, és a koalíciós együttműködés megvalósítását hiányolta a vajdasági és alsóbb szinteken.

NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG: ÁTALAKULÁS ÉS NÉMET EGYSÉG

1988. augusztus 15. - Az NDK és a Közös Piac megállapodott a diplomáciai kapcsolatok azonnali felvételében.

1988. augusztus 18. - Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke a Berlin közelében fekvő Hubertusstock kastélyban megbeszélést folytatott Oskar Lafontaine-nel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesével, Saar-vidék tartományi miniszterelnökével.

1988. augusztus 19. - Az illetékes szervek megállapodtak abban, hogy 1988. október elsejétől egyszerűsítik az NSZK és az NDK közötti pénzátutalást. Eszerint nyugatnémet és nyugat-berlini személyek nyugatnémet márkát is utalhatnak az NDK-ban élő rokonaik, hozzátartozóik, barátaik számára, akiknek eddig csupán tárgyi ajándékokat küldhettek.

ROMÁNIA: DIKTATÚRÁBÓL DEMOKRÁCIÁBA

1988. augusztus 11. - Az Egyesült Államok szenátusa határozatban ítélte el Romániát az emberi jogok módszeres és durva megsértése miatt. A határozat felszólította Reagan elnököt: közölje Romániával, hogy az Egyesült Államok részéről mindaddig nem számíthat kedvező kereskedelmi feltételekre, amíg nem tesz "egy sor lépést" az emberi jogok romániai helyzetének javítására.

1988. augusztus 21. - Az augusztus 23-i nemzeti ünnep alkalmából került sor Bukarest kialakuló új közigazgatási központjában a "Forradalmi munkásdemokrácia országos tanácsa" épületének alapkőletételére. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB (RKP KB) főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és felesége, Elena Ceausescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a miniszterelnök első helyettese a saját aláírásukkal ellátott pergament helyeztek el az egyik alappillérbe. A "távoli jövőbe szóló üzenet" rögzítette, hogy a monumentális munkálatok megkezdésére "a független dák állam létrehozásától számított 2060. esztendőben, a román nép társadalmi és nemzeti felszabadító forradalmának győzelmétől eltelt 44. évben és az RKP IX. kongresszusától eltelt 23. évben" került sor.

1988. augusztus 28. - 11 év után került sor legfelső szintű magyar-román találkozóra Aradon, ahol Nicolae Ceausescu vendége volt Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, miniszterelnök. A megbeszéléseket nagy nemzetközi érdeklődés és várakozás övezte a két ország közötti vitás kérdések, így többek között a romániai településrendezési terv illetve a romániai magyar nemzetiség helyzete miatt. Az összességében nyolcórányi tárgyalásokat a felek pozitívan értékelték, a "kölcsönös megértés" jelentőségét hangsúlyozták. Az RKP KB központi lapja, a Scinteia augusztus 30-i számában szükségesnek és hasznosnak nevezte a tárgyalásokat, amelyek jó eredményeket hoztak. (Lásd a témával kapcsolatos külön háttéranyagunkat!)

SZOVJETUNIÓ: ÖSSZEOMLÁS VAGY MEGÚJULÁS?

1988. augusztus 1. - A közepes és a rövidebb hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról 1987 decemberében megkötött szovjet-amerikai szerződés értelmében a kazahsztáni Szári-Ozek közelében megsemmisítették az első négy szovjet SS-12-es rövid hatótávolságú nukleáris rakétát.
1988. augusztus 3. - A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kegyelemben részesítette Mathias Rust nyugatnémet állampolgárt, aki 1987. május 28-án megsértve a Szovjetunió légterét Cessna sportrepülőgépével a moszkvai Vörös Téren szállt le.

1988. augusztus 6. - A felső vezetésen belül a konzervatív nézetek képviselőjének tekintett Jegor Ligacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának (SZKP KB) titkára Gorkij városában mondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy a szovjet rendszer reformja túl messzire megy. Szerinte a nyugati gazdasági modellekre alapozott változtatások teljességgel elfogadhatatlanok egy szocialista társadalom számára, kiállt a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi igazságosság mellett, s egyértelműen megkérdőjelezte a gorbacsovi "új gondolkodásmód" néhány külpolitikai vonatkozását.

1988. augusztus 9. - A Szovjetunióban megalakult az első konszern, amelyet több ágazatban tevékenykedő állami vállalatok és szervezetek hoztak létre a Kvant nevű tudományos-termelési egyesülés javaslatára.

1988. augusztus 10. - Kilenc szovjet szervezet és nyolc külföldi vállalat részvételével megalakult a Szovjetunió első nemzetközi részvénytársasága, a Szojuzforinveszt.

1988. augusztus 11. - Az 1920-as évek óta először kereskedelmi bankok létesültek a Szovjetunióban, Leningrádban.

1988. augusztus 21. - A moszkvai rendőrség szétverte a magát Demokratikus Szövetségnek nevező szervezet tüntetését, amelyet az 1968-as csehszlovákiai események évfordulója kapcsán szerveztek a szovjet főváros központjában lévő Puskin térre.

1988. augusztus 23. - Észtországban, Lettországban és Litvániában az előző évhez hasonlóan százezres tömegmegmozdulásokon ítélték el a második világháború előestéjén kötött szovjet-német megnemtámadási szerződést, az ún. Molotov-Ribbentrop paktumot.

1988. augusztus 26. - A kazahsztáni Csimkentben létrehozták a Szovjetunió első szövetkezeti bankját.

1988. augusztus 28. - Megkezdődött az SS-20-as jelzésű szovjet közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítése a Kapusztyin Jar támaszponton az ENSZ leszerelési értekezletén részt vett küldöttségek képviselőinek, valamint amerikai megfigyelőknek a jelenlétében.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását