Ősi Attila vezetésével az idén is folytatódnak a kutatások, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíciót a Természettudományi Múzeum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) finanszírozza.

"A bakonyi dinoszauruszok és társaik a kréta időszak vége felé, körülbelül 84 millió évvel ezelőtt éltek, nagyjából 19 millió évvel a kréta végi tömeges kihalás előtt. A magasabb földi átlaghőmérséklet, a kőzetlemezek mozgása és a tengerszint állandó változása következtében a Föld egészen más képet mutatott. A késő-krétakorban a világtengerek szintje egyes becslések szerint a maihoz képest akár 300 méterrel magasabban volt, a kontinensek némelyike máshol helyezkedett el, mint napjainkban. Az Atlanti-óceán kinyílása már folyamatban volt, a Tethys-óceán pedig épp elkezdett bezáródni. Ausztrália és az Antarktisz között még létezett a szárazföldi összeköttetés, India pedig még nem csatlakozott Ázsiához" - magyarázta az MTI-nek a kutató.

Európa és a Mediterráneum arculata is egész más volt 90 millió évvel ezelőtt, kontinensünk akkoriban inkább archipelagusra, azaz "szigettengerre" hasonlított, mintsem összefüggő, nagy kiterjedésű szárazföldre. A kontinensnyi méretű területek elszigetelődése miatt, amikor az állatok akár évmilliókig nem jutottak el az egyik területről a másikra, másként alakult az esetleg közös őssel rendelkező állatok fejlődése, ez magyarázza a bakonyi dinoszauruszok unikális voltát.
"A legfontosabb előfeltétele, hogy a bakonyi leletek viszonylag nagy mennyiségben megmaradjanak, a gyors betemetődés volt. Itt ez adott, mert abban az időben ez egy folyó árterülete volt, a lerakódás és a betemetés nagyon gyors lehetett. Az egész terület a mainál délebbre helyezkedett el. Emiatt, valamint az egész Földön uralkodó magasabb átlaghőmérséklet miatt a klíma trópusi, szubtrópusi volt. Óriási viharok pusztítottak, amelyek rengeteg csapadékkal jártak együtt óriási áradásokhoz vezetve: ezek hordhatták egybe az itt található sok ezer csontleletet" - mondta.

A bakonyi érdekességekkel kapcsolatban Ősi Attila kiemelte a magyar páncélos dinoszauruszt, a 4,5 méteres növényevő Hungarosaurus tormait, amely négy lábon járhatott. Mellső végtagjai ugyanis szokatlanul hosszúak voltak, így a testtartása is merőben más lehetet, mint a többi páncélos dinoszauruszé. Eddig öt részleges csontvázat, illetve több száz izolált csontot, fogat és ovális, pikkelyszerű páncélelemet találtak.

"Koponya viszont nem került még elő" - hangoztatta a paleontológus, aki titkon reméli, hogy "a koponya is valahol ott hever, talán rábukkannak, ez nagyon fontos lenne."
A területen egykoron speciális növényevő krokodilok is éltek, amelyeknek előkerült a koponyája, alsó állkapcsa - ebben hátul lapos, gombszerű fogak ülnek, amelyek körkörösen sok apró kúpot viselnek magukon. Ezekkel az állat képes volt megőrölni a feltehetően részben növényi eredetű táplálékát, amire az elvégzett fogkopás-vizsgálatok is utalnak.

A lelőhelyről sok más típusú fog is előkerült, melyek lehetnek hegyesek vagy székalakúak, ezek minden bizonnyal ugyanehhez a fajhoz tartoztak, és különböző funkciót tölthettek be. Ilyen úgynevezett heterodont krokodilok ma már nem léteznek, de a bakonyihoz hasonló biztosan egyik földtörténeti korszakból sem ismert.
Egyedi a repülőhüllő, a Bakonydraco galaczi, amelynek szárnyfesztávolsága 3-4 méter lehetett, de a 15 méter sem kizárt.

"Nem tudjuk pontosan, hogy mivel táplálkozott, mivel fogatlan volt, ez az érdekessége. Az állkapocsban a madarakéhoz hasonló csőrszerű első résszel rendelkezett" - mondta a kutató.
A bakonyi lelőhelyen ragadozó dinoszauruszok, velociraptorok is előkerültek. Ezek különlegessége, hogy egészen kis termetűek voltak, kisebbek, mint egy pulyka.

"Az előkerült csontok alapján egészen új állatot tudunk beazonosítani: raptorszerű dromaeoszauridát, amelyet másutt még nem írtak le. Ez az egész nagyon jól beleillik a 85 millió évvel ezelőtti képbe. Feltételezzük, hogy a terület egyfajta refugium volt. A leleteink mind arra utalnak, hogy ez a terület valamikor egészen hosszú távra elszigetelődhetett más kontinensektől" - hangsúlyozta Ősi Attila.