Rend a lelke mindennek! – adta ki a jelszót dr. Láng Zsolt, Budapest második kerületének polgármestere. A budai városrész első embere májusban határozott úgy, hogy június elsejétől két hónapra átveszi az illetékesektől a Moszkva tér kezelését. Saját bevallása szerint azért, mert megelégelte a Fővárosi Önkormányzat és „alvállalkozásai” (a Közterület Fenntartó Vállalat, a Közterület Felügyelő Vállalat, illetőleg a BKV Zrt.) tehetetlenségét, és hogy bizonyítsa: igen is rendet lehet vágni a magyar főváros egyik legproblémásabb közterületén. Csak akarni kell.

Nos, a két hónap a héten letelik, így tulajdonképpen időszerű volt a II. kerületi önkormányzat vasárnapi sajtótájékoztatója, mely az elmúlt időszak tapasztalatainak, illetve eredményeinek közzététele jegyében szerveződött. Valóban újjászületett volna a Moszkva? Balaton Balázs, a polgármesteri hivatal szóvivője rövid, mindössze néhány perces számvetéséből a következők derültek ki: nyolc héten át, a kerület Városrendészeti Csoportjának irányításával öt közterület-felügyelő, két rendőr és nyolc polgárőr reggel nyolctól este hétig vigyázta a téren közlekedők nyugalmát és biztonságát. „Két hónapig nem voltak erőszakos és tolakodó engedély nélküli árusok, az önkéntes „munkavállalók” nem rángatták a járókelők ruháját, a zsebtolvajok is más helyet kerestek maguknak. Nem aludtak a parkban, a padokon és a metró kijáratnál hajléktalanok, a tér nem szolgált számukra lakásként.” – újságolta büszkén Balaton Balázs, akit beszédében láthatóan az sem zavart, hogy a sajtótájékoztató ideje alatt is akadt bérlője egyik-másik Moszkva téri bokornak… (Lásd galériánkat.)



Mennyi az annyi?

Kiderült, a két hónapos „rendteremtés” öt millió forintjába került a második kerületi önkormányzatnak, mi több, a szóvivő azt is kiszámolta, hogy egy-egy napra pontosan 8333 forint kiadás jutott. Ez igazán nem sok, csak utóbb kiderült: ötmillióban a hatvan nem nyolcezerszer, hanem nyolcvanezerszer van meg. (Balaton Balázs időközben korrigálta hibáját.) Az akció keretében összesen 37 eljárás indult engedély nélküli árusításért, ebből tizenegy áruelkobzással, nyolc feljelentéssel, huszonkilenc pedig bírsággal végződött. „Reméljük, hogy a térért felelős Fővárosi Önkormányzatnak, a BRFK-nak, a BKV-nak, és az FKF Zrt-nek lesz ennyi pénze a továbbiakban a Moszkva tér rendben tartására.” – zárta monológját a szóvivő.

Elég legyen a balkáni állapotokból!

Sajtóközlemény útján később az ötletgazda-polgármester is megszólalt. Dr. Láng Zsolt közölte: a cél az volt, hogy a turista-főszezon kellős közepén végre ne „balkáni” állapotok uralkodjanak a téren. Szerinte az állandó jelenléttel és ellenőrzéssel ezt sikerült elérni, így tehát a tér állapotáért elsősorban felelő Közterület Felügyeletnek nem maradt kifogása. Hiszen ha a papíron a Moszkván dolgozó 5-6 emberével állandóan munkában lenne, ugyanazt az eredményt el tudná érni, mint ők. Láng Zsolt sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy közterületesek „többszöri kérésük” ellenére sem voltak hajlandóak együttműködni a kerület városrendészeti hatóságaival, ráadásul válaszra sem méltatták javaslataikat.



Csupán fellángolás?

Természetesen nem akartuk figyelmen kívül hagyni a Moszkva tér állandó tulajdonosának álláspontját sem, így kikértük a Főpolgármesteri Hivatal véleményét az ügyről. A hivatal sajtóirodája ezek után levélben reagált a második kerületiek elmúlt két hónapos tevékenységére és kemény kritikájára. „A Főváros üdvözli Láng Zsolt kezdeményezését, miszerint a II. kerületi önkormányzat két hónapon át kerületi közterület-felügyelőket rendelt a Moszkva térre.” – indít az állásfoglalás. A hivatalnál sajnálják ugyanakkor, hogy az akció csak fellángolás szintjén valósult meg. Elismerik, hogy a téren összehangolt, kemény munka folyt, azonban úgy látják, annak eredményességét nem a szervezőknek, hanem a csomópontot használóknak tisztje megítélni. Márpedig ők korántsem találják olyan sikeresnek a „nagytakarítást”, mint a II. kerület elöljárói. A Főpolgármesteri Hivatal újságoknak nyilatkozó munkavállalókra hivatkozva megjegyzi, hogy az illegális árusok, a hajléktalanok nem tűntek el a térről a fokozott ellenőrzés idejére sem, csak óvatosabbak lettek.

Teljes átalakulás ötmilliárdból?

Tény, hogy a Moszkva tér teljes „kivakarásról” szóló hangzatok kissé merésznek tűnnek, ettől azonban még jogosan merül föl: mit tervez a Főváros most, hogy a II. kerület levonul a színről? Ezzel kapcsolatban azt a tájékoztatást kapta a Hírextra, hogy a főváros felügyelői és a BRFK rendőrei az elmúlt két hónap alatt is jelen voltak a téren, s ezután is maradnak. A tér átfogó rendezése azonban a mostaninál jóval összetettebb és költségesebb feladat lenne. A Főváros szerint a most befektetett ötmillió forintnak az ezerszerese kellene ahhoz, hogy érdemi változást lehessen végrehajtani a Moszkva téren, jelesül: megvalósulhasson a rendszerváltás óta dédelgetett teljes körű átépítés. Ennek érdekében most uniós forrásokra pályáznának, de a levélben az is áll, hogy a főváros vezetése örömmel fogadja, „ha az egyik leggazdagabb helyi önkormányzat anyagilag is segít a szükséges önrész előteremtésében.”

Ha minden igaz, 2009-ben elkezdődhet a tér átalakításának előkészületei – ígéri a Főpolgármesteri Hivatal.



Para-Kovács is „nagyszerű” eredményekről számol be

Habár köztudott, hogy a civil szerveződések általában a fő városokban vannak jelen a legnagyobb számban, viszonylag ritka, hogy egy-egy közterület saját társulással rendelkezzen. Márpedig a Moszkva tér ebből a szempontból is különleges. Para-Kovács Imre, a Moxva tér projekt néven elhíresült civil kezdeményezés nevében szólalt meg a Hírextrának.

Az ismert publicista látszattevékenységnek tartja az efféle akciókat, bár mint mondja, az utóbbi időben ’hál istennek nem kellett átmennie a téren. Pedig ott lakik a sarkán. Egy „nagyszerű” eredményről mégis beszámol: a koldusok a térről újabban áttették székhelyüket a Margit körút - Retek utca sarkára (a híres kétlyukú borozó előtti placcra) és nyolcan-tíz fővel képviseltetik magukat folyamatosan. Para-Kovács úgy gondolja, a hajléktalanok belső kerületekből való elzavarása nem old meg semmit, mindössze annyi történik, hogy egyre kijjebb szorulnak a városmagból. (Ezt némileg igazolja, hogy a ferencvárosi Boráros téren az utóbbi időben nem egy, korábban a Moszkván tanyázó társaság vert tábort – a szerk.) Az illegális árusokról és a szemétkérdésről azonos véleménnyel van: „egyszerű közigazgatási problémákról van szó”, amiket nem kampányjellegű akciókkal, hanem folyamatos hatósági ellenőrzéssel kellene orvosolni. Arra persze nagyon jók ezek, hogy egy önkormányzat reklámot csináljon magának, magára irányítsa a közvélemény figyelmét – fogalmaz a megmondóember. Szerinte csak gyökeres változtatásokkal varázsolható élhetőbbé a Moszkva tér és tágabb környezete. Le kell tenni szépen a föld alá mindent, a felszabaduló helyet pedig be kell zöldíteni. Persze a teljes reformköltség akár negyven-ötven milliárdra is rúghat – teszi hozzá. A fővárosnak meg kellene egyeznie valahogy a három környező kerülettel, amire Para-Kovács annak ellenére lát esélyt, hogy mindhárom városrészt Fideszes vezetés irányítja. A civil szféra meg annyit tehet, hogy folyamatosan napirenden tartja a Moszkva tér problémáit.

Összbudapesti összefogás szükséges

Kepe Róbert, a (Fedél Nélkül című kiadványt is jegyző) Menhely Alapítvány koordinátora a Moszkva teret súlyosan érintő hajléktalanproblémáról azt mondja, semmiképpen sem jelent megoldást, ha arrébb zavarják őket, mert attól még nem szűnik meg a gondok forrása. A hajléktalanság összetett jelenség, amire csak az összes kerület összefogásával lehet megoldást találni, hiszen az senkinek sem jó, ha ezek az emberek a nagyobb terek között vetésforgó szerűen ide-oda vándorolnak. Kepe Róbert szerint meg kéne teremteni a megfelelő intézményi (menhelyek, hajléktalanszállók, segélyszolgálatok) és pszichikai (perspektíva-nyújtás, motiváció) feltételeket, mielőtt valakin erőszakot alkalmaznak.

Tisztelt olvasó! Képes összeállításunkat ezen a ponton nem lezárjuk, csupán felfüggesztjük. Tekintve, hogy a nagyvárosi gócpontokat érintő kérdéskörből egész regényeket lehetne kitermelni. Annyi mindenesetre talán leszűrhető, hogy egy-egy ilyen bonyolut budapesti mikrokultúra (mint amilyen a Moszkva tér is), nem kezelhető ad-hoc jellegű módszerekkel. És még valami: feltűnő volt, hogy nincs olyan érintett, aki ne vette volna fel retorikájába az összefogás fogalmát. Tulajdonképp miért  is nem sikerült mindmáig egymásra találni?