Az egerek négy hétig kaptak egy szert, melynek hatására több kalóriát égettek el és kevesebbet híztak, mint kezelés nélküli sorstársaik. A taposómalomban pedig 44 százalékkal nagyobb távot, 23 százalékkal hosszabb ideig futott a szerrel kezelt csapat.

Ron Evans és munkatársai egy másik szert is kipróbáltak, amely az állóképességet növeli. Egy hónap szeradagolás és mozgás után az egerek 68 százalékkal tovább és 70 százalékkal távolabbra futottak, mint azok az egerek, melyek mozogtak, de szert nem kaptak.

A mozgást helyettesítő, AICAR elnevezésű szer előnyös lehet az elhízás és a diabétesz kezelésére olyan embereknél, akik valamely oknál fogva nem terhelhetik magukat. Az emberi alkalmazás azonban még távol van a kutatók szerint.

Evans úgy véli, a szerek ellenállhatatlannak tűnhetnek a profi atléták előtt, hogy teljesítményüket fokozzák. Ezért a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) számára kifejlesztették egyúttal a teszteket is, melyek kimutatják a szerek jelenlétét a szervezetben.

A kutatást vezető Evans maga is "kisebbfajta csodaként" értékeli a hatást: "őszintén, egyszerűen nem tudom, hogyan történik", azaz miképp válik hosszútávfutó a lustálkodó egérből.

Az izomműködés megváltozása más előnnyel is járhat. Állatkísérletekben az AICAR arra késztette az izmokat, hogy távolítsák el a cukrot a vérből, így a diabétesz kezelésében is hatásos lehet a szer - mondta Laurie Goodyear, a bostoni Diabétesz Központ kutatója. Úgy véli azonban, a testmozgásnak olyan sok előnye van, hogy az emberek többsége számára nem a tablettás sporté a jövő.