Az anyanyelv ápolását és megőrzését célul tűző táboroknak a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, a Rákóczi Szövetség, az Anyanyelvápolók Szervezete, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat a fő támogatói.
A kis szombati ünnepségen - melyet a dunaszegi Rezeda Citera és Népdalkör műsora nyitott meg - Kara Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte a részvevőket. Mint mondta: elfogultan állt ki azok elé az emberek elé, akik negyed évszázadon keresztül őrizték, ápolták legnagyobb nemzeti kincsünket, anyanyelvünket.
Haltz József, a Rákóczi Szövetség elnöke szerint szervezete számára megtisztelő, ha egy ilyen kezdeményezést támogathat. Maróti István, az anyanyelvápolók elnöke úgy érezte, családtagok között van, hiszen az egykori és jelenlegi táborlakók egytől egyik szellemi rokonai.
Szabó József, a Radnóti Társaság elnöke, a Rákóczi Szövetség alelnöke, aki egyike volt azoknak, akik 1984-ben életre hívták az anyanyelvi tábort azzal céllal, hogy a határainkon kívül rekedt magyarságot segítsék identitásának megőrzésében az anyanyelvén keresztül, az MTI-nek elmondta: a 25 év alatt több mint ezer középiskolás korú fiatal vett részt ezeken a táborokon. Az első táborozók közül sokan mára saját régiójuk szórványmagyarságának szellemi vezetőivé váltak, újságírók, tanárok, színházi rendezők kerültek ki közülük. A jelenlegi táborozók a Vajdaságból, a Felvidékről, Erdélyből és Kárpátaljáról érkeztek, mintegy negyvenen.
Az augusztus 10-ig tartó jubileumi táborban P. Szabó Lajos soproni tanár a Szent Koronáról beszél, Lantzendorfer Zsuzsa néprajzkutató a magyarság jelképeiről tart előadást, Tomka Péter régész a honfoglalásról, Barsi Ernő a népi hagyományokat, illetve a népdalok nemzetmegtartó erejét ismerteti, Kakuk János pedig magyar néptáncokra tanítja a fiatalokat.
