A magyar kormánynak határozott lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében – kezdte sajtótájékoztatóját Almássy Kornél, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke.

Az ukrán, mint anyanyelv

Az MDF küldöttsége július végén konzultált a beregszászi járási iskolák igazgatóival, akik elmondták, hogy 2008. szeptemberében lép hatályba egy miniszteri rendelet, amely szerint a magyar nyelvű iskolákban is ukránul fognak tanulni minden fontosabb tantárgyat, így a történelmet, biológiát, matematikát és irodalmat. A helyzetet súlyosbítja, hogy az egyetemi felvételik nyelve szintén ukrán lesz, ami hátrányosan érinti az ukránul kevésbé beszélő magyarságot. Tény az is – ha még lehet fokozni a negatívumot –, hogy az ukrán nyelv jelenleg is újul és változik, ezért azoknak plusz nehézséget kijelent megtanulni, követni a változásokat, akik egyébként sem beszélik anyanyelvi szinten.



Almássy Kornél elmondta: a júliusi államfői találkozón Sólyom László magyar és Viktor Juscsenko ukrán köztársasági elnök között felmerült a kisebbségi oktatás kérdése. Ekkor az ukrán fél kompromisszumkészséget mutatott a megoldást illetően, azonban ígéretet nem tett. Előrelépés azóta sem történt, s az ekkor felállt vegyes bizottság sem tudott eredményt elérni.

Hibás taktika, gyorsuló asszimiláció

Hibás a „ne csináljunk semmit, abból baj nem lehet” kormányzati felfogás – folytatta Almássy. Az MDF kis parlamenti pártként nem rendelkezik akkora befolyással, mint az állami diplomácia, ezért az MDF alelnöke haladéktalan fellépést sürget. Amennyiben szeptemberben így kezdődik el a tanév, félő, hogy felgyorsul a 200-250 ezres kárpátaljai magyarság asszimilációja. Hatványozottan fontos a kárpátaljai iskolarendszer léte a kisebbségi identitás megőrzése szempontjából, hiszen az ottani magyarság el van vágva az anyaországtól – hangzott el.

Almássy hozzátette: a kishatárforgalom nem megoldás, nagyon nehéz, szinte „embertelen” hozzájutni a vízumhoz, arról nem is beszélve, hogy a Beregszászon élő magyarok legfeljebb Nyíregyháza magasságáig jöhetnek be az országban ezzel a belépési engedéllyel. Amennyiben tehát a magyar kormány nem lép fel – pedig az MDF szerint megvannak a diplomáciai eszközök –, akkor felgyorsulhat az asszimiláció. Így is vészjósló, hogy színmagyar településeken körülbelül 30%-ban magyar, 70%-ban ukrán iskolákba íratják a szülők a gyerekeiket. Ennek oka az MDF szerint a bizonytalan oktatási és érettségi rendszer.



Szó sincs az oroszokról

Hamis a magyar kormányzat érvelése, miszerint a miniszteri rendelet az orosz kisebbség ellen szól, ugyanis Ukrajna oroszok lakta területein egyelőre nem is tervezik bevezetni a miniszteri rendeletet; egyedül Kárpátalján lesz érvényes, tesztjelleggel – mondta a Fórum alelnöke. A vegyes lakosságú Krímben várható még a miniszteri rendelet bevezetése, azonban a tisztán oroszok által lakott Donyeck térségében erről szó sincs – hangzott el. Almássy elmondta, hogy 10-15 millió orosz anyanyelvű él Ukrajnában, akik mögött ott áll Oroszország. Hozzátette: Magyarországnak – függetlenül a méretkülönbségtől – ugyanolyan határozottsággal kell a kárpátaljai magyar kisebbség mögött állnia.

Az MDF felszólítja Hiller István oktatási és kulturális minisztert és Göncz Kinga külügyminisztert, hogy haladéktalanul kezdjen miniszteri szintű tárgyalásokat az ukrán féllel, különben az MDF az Európa Tanács közgyűlése előtt lesz kénytelen kezdeményezni, hogy vizsgálják ki az ukrajnai oktatás helyzetét. Ez a lépés nem csupán a magyar nyelvű oktatást érintené, mivel nagyszámú lengyel, tatár, román, s több mint 10 milliós orosz kisebbség is él Ukrajnában – mondta Almássy, majd hozzátette: „nem gondoljuk, hogy ilyen körülmények között megteheti Ukrajna, hogy egy ilyen drákói rendeletet bevezessen”. Ha a magyar kormány nem lép fel, s szeptemberben hatályba lép a rendelet, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el a magyar oktatás felszámolását illetően.

Irány az Európa Tanács

Almássy szerint a magyar külügynek nem csupán az ázsiai térség problémáival kellene foglalkoznia, bár kétségtelenül fontos, hogy mi történik a Fülöp-szigeteken, hanem a szomszédos országokban élő magyar kisebbség problémáival is törődnie kellene.

Az MDF szeptemberig várja el a kormánytól, hogy eredményt érjen el. A HírExtra kérdésére az alelnök elmondta, hogy a miniszteri rendelet hatályba lépése után is van értelme még az Európai Tanácshoz fordulni, ugyanis Ukrajna helyzete egyébként sem túl rózsás nemzetközi fronton, többek között az orosz kisebbség és ukrán többség közti állandó vita miatt. Magyarországnak támogatnia kell Ukrajna euroatlanti integrációját, azonban nem lehet feltétel nélkül támogatni Juscsenko államfő és Timosenko miniszterelnök törekvéseit. A támogatásért cserében nekünk is kapnunk kell valamit, jelen esetben azt, hogy ne bántsák a kárpátaljai magyarokat. Ilyen eszközökkel kell fellépnie a magyar kormányzatnak – zárta válaszát Almássy Kornél.

Mert megtehetik

Az, hogy a magyar kisebbségeknek anyanyelvként kell egy idegen ország nyelvét tanulni, nem ismeretlen: gyakorlatilag mindenhol így van a környező országokban. Az erdélyi magyarok ugyan már a ’90-es években ígéretet kaptak arra, hogy a román nyelvet idegen nyelvként fogják tanítani a magyar iskolákban, amiből nem lett semmi. Tavaly ősszel Traian Băsescu román államfő székelyföldi látogatásán újra megjegyezte, hogy igazságtalan a román nyelv anyanyelvként való oktatása – előrelépés azonban azóta sincs a kérdésben. Ukrajna sajátos kulturális-gazdasági fejlődési állapodta furcsa módon most, 2008-ban „jutott el” odáig, hogy – az ún. „nyugati értékekkel” szöges ellentétben – az oktatásban visszaszorítja a kisebbség anyanyelvét.

A lépés maga nehezen érthető, hiszen ha az ukrán politikai vezetés a társadalom nyelvének homogenizálására törekszik, akkor sem a 200 ezres magyar, hanem a 10 milliós orosz kisebbséggel kellene dűlőre jutniuk. Ha mégis meg akarjuk válaszolni azt, hogy miért éppen a magyarokkal szemben lépnek fel, akkor adódik egy kézenfekvőnek tűnő válasz: azért, mert az oroszokkal nem tehetnék meg diplomáciai következmények nélkül, a magyarokkal pedig megtehetik.