A komputertomográfia (CT) felfedezése jelentős előrelépés volt a diagnosztikában. A panaszok miatt orvoshoz kerülő szívbetegek CT-vizsgálata fontos ismereteket szolgáltat a betegség helyét, kiterjedését és a tennivalók meghatározását illetően, de világszerte folynak a felmérések arra is, mennyire használható a módszer a koszorúérszűkület kezdeti, tünetmentes szakaszának fölismerésére.

Csoj Jue Kjun munkacsoportja ezer, panaszmentes, önként jelentkező, ötvenes férfit és nőt vizsgált meg korszerű, 64 szeletes komputertomográfiával. A gép a vizsgált személy szivéből 64, vékony szeletfelvételt készít, a beadott kontrasztanyag kirajzolja az ereket és a számítógép a 64 szeletet háromdimenziós képpé rakja össze: látható a teljes szív, a koszorúerek és az esetleg bennük található szűkült szakaszok.

A középkorú csoport 22 százalékának a szívében mutattak ki koszorúér-elmeszesedéses területeket, de csak két százalékban látszott a szűkület jelentősnek. Valamennyi önkéntes sorsát 17 hónapon keresztül követték. Az ezer résztvevőből senki sem halt meg vagy kapott infarktust, de 15 személy esett át, például koszorúértágításon vagy más kardiológiai beavatkozáson.

Mindegyikük abba a csoportba tartozott, amelyikben a vizsgálat valamilyen eltérést mutatott.
A fontos tanulmányhoz két elismert holland szakértő írt szerkesztőségi közleményt. Egyetértenek a kutatókkal abban, hogy eredményeik fontos adatokat szolgáltattak a CT szívgyógyászati alkalmazására, de véleményük abban is egyezik, hogy jelenleg - a további tanulmányok befejezése előtt - egészséges emberek szűrővizsgálatára a költséges eljárás egyelőre nem ajánlott.

A tomográfiás kép röntgensugár segítségével készül, és a sugárterhelés következményeit egyénileg nem lehet mindig megjósolni. Még az sem ismert, milyen gyakori az a vizsgálati hiba, amikor az eszköz nem érzékeli a kóros elváltozást, illetve milyen gyakran vélemelmez betegséget ott, ahol az nincs jelen.