2024. november 22. - Cecília

Ki a fene nézi az olimpiát?

Csak minden negyedik magyart érdekel a pekingi olimpia – derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából. Hiába szerepelünk tehát hagyományosan jól a világ legfontosabb sporteseményén, mégis közel ugyanannyian vannak, a
2008. augusztus 6. szerda 14:59 - hirextra
Versenyzőinktől hét aranyat várunk – áll az ezer főn végzett kérdőíves felmérésből. Négy gyakorlatilag egyenlő részre oszthatóak a az érdeklődéssel kapcsolatos arányok. A lakosság negyedét egyáltalán nem, negyedét nagyon érdekel az eseménysorozat, míg 27 százalék csak ha ”úgy adódik” fogja megnézni a közvetítést, 23 százalékot pedig kizárólag a magyar versenyszámok érdeklik.

Mint általában a sportközvetítéseknél, az olimpiával kapcsolatban is megállapítható, hogy a férfiak több mint egyharmadát érdekli az esemény, a nőknél ez az arány csupán 16 százalék. Érdekes eredmény, hogy minél magasabb iskolázottságú valaki, annál inkább érdeklődik az olimpia iránt.



A háttérről alig tudunk valamit

A felkészüléssel kapcsolatban a válaszadók harmada véli úgy adottak voltak hozzá a világszínvonalú feltételek, míg 40 százalék állítása szerint csak néhány sportágban volt jó, máshol viszont nem megfelelő a háttér. Ebben a kérdésben – érthető okokból – elég magas a bizonytalanok aránya, akik nem tudják egyáltalán megítélni olimpikonjaink felkészülési körülményeit. Pikáns részlet a pártpreferencia és a felkészülés körülményeivel való elégedettség összefüggése: az MSZP szavazói között nagyobb az elégedettek hányada.

A magyar fővárosban 2020-ban rendezendő olimpiai esélyeivel kapcsolatban a válaszadók fele szimpatizál a ötlettel, és csupán a lakosság 6 százaléka nem kívánt – vagy nem tudott – választ adni. A férfiak (57%) és a fiatalok (60%) körében felülreprezentáltak a pályázat támogatói, míg a nők (47%) és az idősek (39%) az átlagosnál kevésbé szeretnék, ha Budapest bejelentkezne az olimpiai játékok rendezési jogáért.



Pártok és az olimpia

Olimpia Magyarországon
Magyarország először 1920-ra kapott lehetőséget a játékok megrendezésére, azonban az első világháború vesztes országaitól az 1919-es lausenne-i kongresszuson megvonták az indulási jogot, így elúszott a játékok lebonyolításának esélye. Az 1936-os olimpia rendezéséért is versenybe szálltunk, ám alulmaradtunk Berlinnel szemben. Az 1944-es játékok szervezésére benyújtott pályázatot a második világháború tette semmissé. Hazánk a háború után az 1960-as olimpia rendezésére pályázott legközelebb, ám annak végül Róma adott otthont.
A pártreferenciák itt is letérést mutatnak: a Fidesz szavazói az átlagosnál (52%) magasabb arányban támogatják az olimpiai játékok hazánk általi rendezését (57%), míg az MSZP támogatói kisebb mértékben pártolják azt (45%). Külön érdekesség, hogy épp a játékok helyszíneként elképzelt Budapesten a legalacsonyabb a pályázat támogatottsága, a vidéki városokban és községekben élők viszont átlagon felül lelkesednek a hazai rendezés megpályázásáért

A rendszerváltozás után az olimpia 2002-ben került a politika napirendjére. Ekkor a Fidesz választási kampányában merült fel egy 2012-es budapesti olimpia lehetősége. Orbán Viktor annak idején nemzeti fejlesztési tervnek nevezte a játékok megrendezésének koncepcióját. Többen úgy tartották, hogy ez kizárólag a választások előtt kijátszható, biztos népszerűségnek örvendő kártya lehet, Kuncze Gábor blöffnek, választási kampányfogásnak nevezte. 2005-ben azonban már az üzleti élet szereplői is fantáziát láttak egy budapesti olimpiai pályázatban. Az év végén 15 hazai nagyvállalat hozta létre Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde akkori első embere vezetésével Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) néven azt az egyesületet, amely 2020-ban a magyar fővárosba hozná az olimpiát.



A gazdasági háttér

A sport támogatása Magyarországon az éves költségvetés alig 0.3 százaléka, az Európai Unióban ez több mint 1 százalék. Sportszövetségenként és szakáganként eltérő mennyiségű pénzt kapnak a különböző szervezetek, a kiosztott összeg nagyságát az eredményesség határozza meg. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) bevételeinek jelentős része nem az államtól, hanem a magánszponzoroktól, vállalatoktól származik.

Az élsport a XXI. századra a szórakoztatóipar egyik vezető ágazata lett. A vállalatok nem csak támogatják a sportolókat, hanem komoly elvárásokat is fogalmaznak meg velük szemben. Ahhoz, hogy egy-egy hirdető kívánatos reklámfelületei legyenek, esetleg az egész márka arcává váljanak, elengedhetetlen a sikeres olimpiai szereplés. Annál is inkább, hiszen csak négyévente rendeznek olimpiát, így a legtöbb sportolónak mindössze 2-3 olimpiai játékokon van lehetősége a bizonyításra. Igaz, a sportolók sikereikből aktív pályafutásuk után is profitálnak, Egerszegi Krisztina például, aki az 1996-os játékokon vett részt utoljára, a mai napig feltűnik hirdetésekben.

Az olimpia rendezése leginkább a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak kitűnő üzlet, míg a rendező város a hosszú távú megtérülésben, a megépült, speciális létesítmények egyéb célú hasznosításában és az esemény marketingértékében bízhat leginkább. A nemzetközi szövetség először 1988-ban értékesítette az olimpiai logót. Akkor 9 nagyvállalat tartotta jövedelmező befektetésnek az embléma használatát és fizetett érte összesen 100 millió dollárt. A pekingi játékokon 12 cég él a lehetőséggel összesen több mint 850 millió dollárral támogatva a nemzetközi szövetséget.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Sport témában
Kijutunk-e a labdarugó világbajnokságra?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását