Peking párában úszik

Két nappal a nyitóünnepség előtt a fő helyszínek tőszomszédságában található sajtóközpontban (MPC) már nagyüzem van, ám a környező sugárutak rendre kordonokban, sorompókban és posztoló őrökben végződnek. Így csak néhány száz méterről lehet gyönyörködni a nyári játékok két impozáns jelképében, amelyek ennek következtében alig látszanak szabad szemmel.

A kivehetetlenség oka mindenekelőtt az elképesztő páratartalom, amely valóságos búrát von a 17 milliós metropolisz fölé. A légkondicionált épületekből kilépve szinte mellbevágó a 35 fokos kánikula, ez azonban nem párosul verőfényes viszonyokkal, mivel a napból - melyben nyugodtan bele lehet nézni - általában csak egy halvány, fakósárga folt látszik. A fülledt szürkeség legfeljebb 200 méteres látótávolságot tesz lehetővé, a távolabbi épületeknek már éppen csak a sziluettje vehető ki.

A környék minden sarkán, megállójában és bejáratánál biztonságiak és katonák állnak, utóbbiak időnként látványos menetgyakorlatokkal vonzzák magukra a tekinteteket. A 33 emeletes felhőkarcolókból álló médiafaluban is általános jelenség egy-egy masírozó egyenruhás osztag, ám még feltűnőbb a fehér ötkarikás pólókban büszkén feszítő önkéntesek száma

A szervezők alaposan túlbiztosították magukat tizen- és huszonéves fiatalokkal, akik ezrével mosolyognak szolgálatkészen mindenütt. Az MPC bankjában például hárman végzik el a sorszámletépés és -átadás felelősségteljes feladatát, amelyre az ügyfelek amúgy saját maguk is képesek lennének...