Lassan bezár az "őrültek tere"

A legfőbb olimpiai szentélyt, a nemzeti stadiont kerítések védik, ide a bejutás egyszerű földi halandónak lehetetlen: valóságos új Tiltott Városnak tekintik. De az új létesítménytől délnyugatra bárki minden további nélkül sétálgathat, a lehető legközelebb kerülve az olimpiai álomhoz.
Mindenütt rögtönzött előadásokat tartanak, egyfajta "csodák udvara stílusban" állandóan témát adva a fotósoknak.

Egy férfi, aki Charlie Chaplinnek öltözött, rendszeresen utánzó számokat ad elő. Mellette ott látható a nemzeti stadion másolata. Egy másik a triciklijére szerelt egy házi hangfalat és himnuszokat énekel a kínai kisebbségek dicsőségére.

Egy rokkant, aki elvesztette mindkét karját és egyik lábát, egy hatalmas, 48 méter hosszú transzparenst hímzett a Kínában élő 56 kisebbség szimbólumaival. Letette az alkotást a járdára és közben, egy szőnyegen ülve, dolgozik tovább megmaradt lábával.

Itt találkoznak mindazok, akik több ezer kilométert tettek meg, hogy támogassák az olimpiát.
Vannak, akik jelszavakkal és magyarázatokkal feldíszített triciklikkel érkeztek, mások két keréken, mint például a 62 éves nyugdíjas Csao Csenkun (Zhao Zhenkun), aki feleségét és két unokáját otthon hagyva tavaly június 16-án indult el az ország észak-keleti részéből. Az olimpia előtt végigjárta egész Kínát, sőt, még Vietnamba is átkerekezett. Útját sok hivatalos pecséttel hitelesítette, amelyeket minden szakasznál beszerzett, és egy nagy fehér zászlóra gyűjtötte őket. Mindezt az olimpiai eszme nevében.

A szintén hatvanéves Li Jong-hong (Li Yonghong) is nagy utat tett meg négy év alatt két barátjával. "Naponta 24 jüant (yuan) költöttünk (alig több mint két eurót), sok nehézséget kellett leküzdenünk, de életünk legszebb fejezeteit írtunk meg" - mondta.

Egy ifjú, ihletett költő, kis acélbottal a kezében magyarázza a tömegnek egy kartonlapra felvázolt felfedezéseit, amelyekben kapcsolatba hozza a hagyományos kínai bölcsességet és az olimpiai játékokat. "Fel kellene ezt tenned a YouTube-ra" - ajánlja neki egyik nézője, miután megtudja, hogy a televízió még nem fedezte fel a poétát.

A legnagyobb közönsége azonban egy valódi "csepűrágónak" van, aki súlyzókkal szórakoztatja a nagyérdeműt, közben pedig jelszavakkal tanít nekik. Ő már július 30 óta minden nap megjelenik a téren, és ott lesz, amíg nyitva lesz. Ez valóban kérdéses, mert a tér napról napra kisebb lesz. Csütörtökön, egy nappal a nyitógála előtt, a parkoló nagyobbik részét már lezárták, így az "olimpia őrültjei" már alig adhatnak hangot örömüknek.