A Külügyminisztérium információi szerint jelenleg nincsenek magyar turisták vagy üzletemberek Grúziában, és nem is javasolják, hogy magyarok utazzanak az országba. Az ENSZ és az EBESZ ottani misszióiban tíz magyar teljesít szolgálatot, ők jól vannak - mondta Kohári Lajos.
A magyar külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Dél-Oszétiában kirobbant konfliktust; Magyarország szerint minden eszközzel meg kell akadályozni a harcok folytatódását - tette hozzá.
A grúz és a dél-oszét erők között csütörtökről péntekre virradóra törtek ki ismét heves harcok. Mindkét fél a másikat vádolja az ellenségeskedések kiújulása miatt.
A grúz erők azután indítottak támadást Chinvali, a dél-oszét főváros ellen, hogy a tbiliszi kormány úgy döntött, "helyreállítja az alkotmányos rendet" Dél-Oszétiában.
Mihail Szaakasvili grúz elnök arra kérte a parlamentet, hagyja jóvá a hadiállapot bevezetésről szóló rendeletét. Mint mondta: azért kénytelen ehhez az eszközhöz nyúlni, mert Oroszország részéről katonai agresszió fenyegeti Grúziát. A grúz parlament szombaton teljesítette az elnök kérését.
A Szovjetunió felbomlásának idején az éledő grúz nacionalizmusra hivatkozva Dél-Oszétia vezetői bejelentették, hogy külön akarnak válni Grúziától, és- egyesülve Észak-Oszétiával - Oroszországhoz akarnak tartozni. Rövid, de heves harcok után Dél-Oszétia gyakorlatilag elszakadt Grúziától, noha nemzetközi jogi szempontból senki nem ismeri el önállóságát, még legfőbb támogatója, Moszkva sem.
Az 1992-ben megkötött tűzszüneti megállapodás értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó erők őrzik a felek között meghúzott tűzszüneti vonalat.
Mihail Szaakasvili grúz elnök, aki szeretné, ha országa csatlakozhatna a NATO-hoz, legfőbb céljai között tartja számon a szakadár területek visszaterelését Tbiliszi fennhatósága alá.
