Nem véletlen, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az utóbbi időben gyakrabban sepreget a BKV háza táján. Mint kiderült, ezen a nyáron már három alkalommal eszközöltek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a hatóság szakemberei. Az NKH által július végén vizsgált 31 Etele téri telephelyen álló busz közül majd minden harmadiknál tapasztaltak ilyen-olyan mértékű fékproblémát. Kilenc esetben pedig műszaki újravizsgáztatást rendelt el az NKH. Gyakori volt a gumiabroncsok kopottsága, több helyütt hiányzott vagy hibás volt a kitámasztó ék és tűzoltó berendezés. Egy esetben pedig nagyfokú korróziót és a csuklórészt takaró harmonika szakadását kellett megállapítaniuk a közlekedési ellenőröknek. Általánosan megállapítható volt, hogy a műszaki és esztétikai kifogások mellett az ablaktörő kalapácsok és az elsősegély dobozok nem egy példánynál hiányoztak a járművekről – tudtuk meg.

Szükség van a nagyobb figyelemre

Lapunk kíváncsi volt, milyen kritériumok és előírások szerint ellenőrzik a BKV-buszokat. Polcz Kornélia, Nemzeti Közlekedési Hatóság Kommunikációs és Nemzetközi Főosztályának főosztályvezetője elmondta: a hivatal nemrég akciótervet dolgozott ki a személyszállító vállalkozások fokozottabb ellenőrzésére, mert a kockázatelemzésük azt bizonyította, hogy szükséges a nagy személyszállító cégek fokozott kontrollja. Ezért a BKV-nál egy ideje havi rendszerességgel végeznek ellenőrzéseket műszaki okokból kifolyólag. Mint a főosztályvezető tájékoztatásából kiderült, a jelenlegi gyakorlat már többszöröse a korábbiaknak, azonban nem érik be ennyivel és ígérik: a végállomásokon a jövőben még a telephelyeknél is sűrűbben jelennek majd meg raportra. (Mindez egyébként nem csak a Budapesti Közlekedési Vállalat, hanem például a Volán gépjárműparkjára is vonatkozik majd.)

Nem mindegy persze, hogy milyen jogosítványokkal bír a Közlekedési Hatóság, már ami a naponta több tízezer embert szállító járművek üzemeltetőjére alkalmazható szankciókat illeti. Polcz Kornélia lapunkkal közölte, hogy műszaki hiányosságok esetében közvetlen büntetésként „csak” a forgalomból kitiltás jöhet szóba. Engedélykivonat hiánynál elképzelhető közigazgatási bírság is, azonban ez a BKV-nál nem jellemző –tette hozzá. (A közelmúltbeli ellenőrzések során egyetlen járművet sem kellett azonnali hatállyal kitessékelni a jövés-menésből.)

Ősszel nagy gubancok várhatók?

Nemes Gábor, a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezeti Szövetségének (TDFSZSZ) szóvivője a Hírextra BKV buszok állapotát firtató kérdésére válaszolva elmondta: buszvezetőik már többször jelezték, hogy nincsenek jó állapotban a járművek. Ennek okát a szakszervezetnél is a buszok magas életkorával magyarázzák. Mint Nemes Gábor elmondja, az a legnagyobb baj, hogy még az elöregedő alkatrészek cseréjére sincsenek megfelelő anyagi forrásai a vállalatnak, nemhogy az állomány egészséges ütemben zajló fiatalítására. A járművek toldása-foldása szerinte csak ideig-óráig palástolhatja az egyre súlyosabb kocsi hiányt, mellyel a BKV alkalmazottainak naponta szembe kell néznie. Ez a gond a nyári holtszezonban még nem érződik, de szeptemberben, mikor újra „beindul az élet” és minden mozgósítható buszra szükség lesz, a fővárosban közlekedők is érzékelik majd – jósolja a szóvivő. A TDFSZSZ úgy véli, az áldatlan állapotok jócskán megnehezítik a járművezetők dolgát, felesleges pszichikai terhet róva az amúgy is épp elég felelősséggel járó munkakörre. A BKV-nak pedig nem kéne visszaélnie a buszvezetők lojalitásával és kiszolgáltatottságával – teszi hozzá. (Hiába kéri tagjait a szakszervezet, hogy ne induljanak el olyan járművel, amelyről tudják, hogy „nem százas”, ha a vezetők attól félnek, elvesztik állásukat egy esetleges munkamegtagadás esetén.)

BKV: nincs jegy, nincs busz!

Akár lesznek fennakadások ősszel, akár nem, a BKV szerint balesetveszélyes járművek soha nem állhatnak forgalomba. A vállalatnál állítják: a buszok tizenöt éves átlagéletkora miatt meghibásodások előfordulhatnak, azonban maguk is rendszeresen ellenőrzik szerelvényeiket. Szerintük az NKH által végzett vizsgálatok csupán kisebb rendellenességeket mutattak ki, ám az eltelt időben azokat is kivétel nélkül kijavították. Emellett megígérték: a BKV 2008-ban 6,2 milliárd Ft-ot fordít járműkarbantartásra és 5 milliárd forintot járműfelújításra.

Lapunk azon kérdésére, hogy vajon mi szükség van a 86-os vonalon 50 millió forintért beszerelt GPRS rendszerre, mikor egyes külső kerületekben (például Csepelen) már annak is örülni kell, ha magától csukódik az ajtó, a társaság mindössze annyit reagált: a bliccelők miatt mintegy 10 milliárd forintos bevételkiesés van évente, és éppen Csepel az a terület, ahol az átlagosnál is több érvényes jegy, vagy bérlet nélkül utazót regisztrált a társaság. Egyébként Csepelen sem közlekednek az átlagosnál rosszabb állapotú autóbuszok.