Vége lehet a grúz helyzetnek?

Tbiliszi meghátrált, a reguláris csapatai nem tudják felvenni a küzdelmet az orosz erőkkel, még akkor sem, ha visszatérnek a grúz katonák Irakból. Ezzel együtt kizárható, hogy az orosz erők a vitatott területeken túl Grúziába is bevonulnának. Oroszországnak nem célja a területfoglalás - hangsúlyozta Póti László.

Az elhúzódó gerillaharcoknak is kicsi az esélye, de kisebb incidensek a háború után is lehetnek a határmenti területeken. A grúziai célpontok elleni orosz légicsapásokat azonban nem lehet kizárni - mondta az elemző az MTI-nek,

A háború végével valószínűleg több orosz katona marad majd Dél-Oszétiában és Abháziában is. Ugyanakkor ők nem megszálló csapatokként maradnak, hanem az eddig is működő békefenntartó erők részeként - tette hozzá.

Abháziából már korábban elmenekültek a grúzok, a háború után valószínűleg Dél-Oszétiában sem sokan maradnak közülük - húzta alá Póti László.

A szakértő a háború okait elemezve kiemelte: az elmúlt időszakban Oroszországnak és Grúziának is megváltozott az álláspontja Dél-Oszétiával kapcsolatban. Tbiliszi országegyesítő programba kezdett, Moszkva pedig - Koszovó függetlenedése után - eltért korábbi status quo-pártiságától.
Ennek ellenére mind Tbiliszi erőszakos fellépése, mind az erős orosz válaszcsapás váratlan volt.

Egyrészt azért, mert a NATO-ba készülő Grúziának nem biztos, hogy használ a konfliktus a katonai szervezet decemberi csúcsa előtt. Másrészt az oroszok az elmúlt időszakban nem a katonai megoldást, hanem azt támogatták, hogy népszavazások útján erősödjön meg Dél-Oszétia és Abházia önállósága - mondta Póti László.

Persze mind a két oldal fel volt készülve az erőszakos megoldás lehetőségére, de azt nagyon nehéz megítélni, hogy miért pont most robbantak ki a harcok.

Hozzátette: az olimpia kezdetének valószínűleg nem sok köze volt ehhez.Az MTI kérdésére Póti László arról is beszélt, hogy érdekszféra harc zajlik a posztszovjet térségben az Egyesült Államok és Oroszország között. Eddig váltakozó sikerrel zajlott a küzdelem, de főként a Nyugat könyvelhetett el sikereket, például a Baltikumban.

Habár a konfliktus kapcsán többször felmerült, hogy Oroszország és az Egyesült Államok retorikája a hidegháborút idézi, Póti László szerint erről szó sincs. Alapvonásaiban sem lehet felfedezni a hidegháború szembenállást a mostani háború során. A dél-oszétiai háború inkább epizód jellegű lesz az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatában - tette hozzá.

Az elemző arra is rámutatott, hogy a mostani háború miatt későbbre tolódhat Grúzia NATO-integrációja. A katonai közösség eddig igyekezett elkerülni azokat a régiókat, amelyek feszültségeket vittek volna a szervezetbe.

Napokig tartó tűzpárbaj után Grúzia múlt pénteken indított katonai támadást az országtól elszakadt Dél-Oszétia ellen, azután hogy a tbiliszi kormány úgy döntött, "helyreállítja az alkotmányos rendet" a területen. Válaszul Oroszország támadást indított a grúz erők ellen. A harcok - amelyekbe azóta Abházia is bekapcsolódott - azóta is zajlanak.

Orosz adatok szerint a háborúnak eddig több mint kétezer civil áldozata van, grúz források több száz orosz katona haláláról beszélnek.Az Európai Unió, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és a NATO is a dél-oszétiai harcok azonnali leállítására szólított fel.

Dél-Oszétia (északon) és Abházia (nyugaton) egyaránt a Szovjetunió szétesése után, az 1990-es évek elején megvívott véres háborúban szakadt el Grúziától, amely helyre akarja állítani a fennhatóságát felettük. Az 1992-ben megkötött tűzszüneti megállapodás értelmében orosz-grúz-oszét békefenntartó erők őrzik a felek között meghúzott tűzszüneti vonalat.