Olaszok és finnek az európai géntérkép két végén
Amikor a Ferrari szurkolói kissé fagyosan viszonyulnak a csapat finn Forma-1-es pilótájához, Kimi Raikkönnenhez, arra egyetlen - sovány - magyarázat azért akad. Olaszország és Finnország ugyanis Európa genetikai térképének két ellentétes pontján fekszik.
2008. augusztus 14. csütörtök 19:13 - Hírextra
A Manfred Kayser holland genetikus vezetésével készült modellt a Current Biology című folyóiratban közölték.A 2500 személyből származó, 500 ezer génminta analizálásval készült térkép nagy vonalakban hasonlít a földrajzihoz.
A hatalmas elemzésből kiderül, az európaiak meglehetősen közel állnak egymáshoz - legalábbis genetikai értelemben. A legnagyobb a különbség az északi és déli népek között. Ennek magyarázata a tudósok szerint, hogy a nagy népvándorlások iránya délről, délkeletről északi, északnyugati irányba haladt.
A történelem előtti korokban ez háromszor is előfordult: elsőként a korai kőkorszakban, amikor a mai ember megjelent a kontinensen, majd a mezolitikumban - közvetlenül a jégkorszak után -, végül pedig az újkőkorban, a mezőgazdaság elterjedése idején.
A térkép minden kétséget kizáróan azonban két genetikai szigetet tárt fel: egyik oldalon a finnekkel, akik egy szűk embercsoporttól származnak, amely aztán később is megőrizte zártságát, a másik oldalon pedig az olaszokkal. A kutatócsoport szerint az Appennini-félsziget lakóinak több-kevesebb genetikai egységét az Alpok hegyvonulatai őrizték meg, amely nemcsak földrajzi, de genetikai határvonalat is jelent.
A vizsgálat még egy érdekességre is fényt derített: a tejcukor-érzékenységet okozó gén az északi pásztornépekből ötezer éve eltűnt. Míg a többi emberben ötéves kor után "kialszik" a tejcukorbontó enzim termelését indukáló gén, addig a tej megemésztésére képes embertársaink felnőttként is megőrzik genetikailag a "gyermeki" állapotot.
"Az, hogy ilyen mélységben elemezték a kutatók több ezer európai DNS-ét, rendkívül fontossá teszi ezt a projektet, mivel egy ilyen pontos térkép segítséget nyújthat például a genetikailag meghatározott betegségek - mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy az asztma - rizikófaktorainak pontosításában" - magyarázta a munka jelentőségét Giuseppe Novelli, a római Tor Vergata Egyetem genetikusa az olasz hírügynökségnek adott interjúban.
Forrás: MTI