A nyári uborkaszezon a választók politikai aktivitásában is tetten érhető. A Forsense és a Századvég közös választás-kutatási programjának júliusi adatfelvétele alapján a választói aktivitásban továbbra is alig tapasztalni változást az előző időszakhoz képest. A felmérésből kiderül, ha a hét végén országgyűlési választásokat rendeznének, akkor a megkérdezettek 58 százaléka menne el biztosan szavazni. Ez az érték pontosan megegyezik a múlt havi adattal.

Az MSZP és a FIDESZ támogatottsága közti különbség csökkenése nem folytatódott július folyamán, sőt némileg nyílt az olló. Az előző hónapban 11 százalékponttal vezetett a Fidesz az MSZP-vel szemben, jelenleg viszont 14 százalékos az eltérés a két párt támogatottsága között.

MDF, SZDSZ sehol

Az összes megkérdezett körében mind az SZDSZ, mind az MDF 1 százalékon áll. Ez azt jelzi, hogy a nyár folyamán a Szabad Demokraták Szövetségének új elnöke, Fodor Gábor sem tudta kimozdítani a holtpontról a liberális pártot. Az MDF pedig hiába próbálta megmozgatni a közélet állóvizét a Zöld Kampánnyal, úgy tűnik ez eredménytelen volt. Korábbi 5 százalék körüli tábora erodálódni látszik.

A Fideszre a biztos szavazó pártválasztók 65 százaléka szavazna most vasárnap. Ez 2 százalékpontos növekedés az előző havihoz képest. Az MSZP ugyanennyi támogatót vesztett így jelenleg 25 százalékos szavazóbázisuk van. Ha előrehozott választások lennének, a két kis párt egyike sem jutna be a Parlamentbe. Egyiküknek sincs meg az 5 százalékos küszöb: mind az SZDSZ, mind az MDF 3-3 százalékot tudhat maga mögött. A Fidesszel szövetséges kereszténydemokraták támogatói kb. 2 százalékot adnak, míg a parlamenten kívüli pártok egyikének támogatottsága sem éri el az 1 százalékot.

Gyurcsány vagy Orbán, nélkülük vagy velük?

A felmérés legérdekesebb kérdésfelvetése öt opciót adott az ország jelenlegi gondjainak megoldására. Az első kettő: ezt a jelenlegi szocialista kormány képes megoldani illetve egy Gyurcsány Ferenc nélküli szocialista kormány. Ez összesen 21 százalékot kapott. A harmadik és negyedik lehetőség: egy Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány, illetve egy nélküle felálló kabinet. Ezekre az opciókra 28 százalék tette voksát. Ezek az előző havihoz képest szintén a Fidesz számára kedvezőbb tendenciát mutatnak.

Az MSZP-s verzió négy pontot csökkent, a Fideszes egy százalékponttal nőtt. Mind a Fidesz, mind az MSZP számára kedvező két lehetőség közül továbbra is egyértelműen az a népszerűbb, amelyik tartalmazza a jelenlegi vezetőt, Orbán Viktort illetve Gyurcsány Ferencet is.

Az ötödik lehetőség, miszerint egy tőlük független harmadik erő tudná az ország bajait megoldani érdekes eredményt hozott: messze vezet a válaszadók körében, 35 százalékkal. Ez ugyan egy pontos csökkenés az előző havihoz képest, de mégis elgondolkodtató. A Fidesz szavazói körében a korábbiakhoz hasonlóan most is valamivel népszerűbb a harmadik erő gondolata (21%), mint az MSZP-sek közt (16%).

Előrehozott?

A jelenlegi politikai helyzetet értékelve az előrehozott választásokat a válaszadók 44 százaléka támogatná. A második leggyakrabban említett forgatókönyv a jelenlegi, azaz az MSZP kisebbségi kormányzása Gyurcsány Ferenc vezetésével: ebben 14 százalék bízik. A harmadik legtöbb szavazatot a korábbi állapot helyre állítása – azaz az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány kapja (12%). Ezek az értékek gyakorlatilag nem mutatnak változást június óta.

Továbbra is erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy képes lenne-e az MSZP a 2010-es országgyűlési választásokig önállóan kormányozni, de immár stabilan azok vannak többen, akik szerint valószínűbb, hogy igen: 47 százalék, szemben 40 százalék ellenvéleményt képviselővel.

Javulnak a szocik, toporognak a fideszesek

A politikusi népszerűségmérésben képest kettős tendencia figyelhető meg a májusi értékekhez képest. A jobboldalon álló politikusok összesített népszerűsége nem változott. A nyolc fideszes vezető indexe stagnál: átlaga változatlanul 49 pont. Az MSZP politikusainak értékelése ellenben 3 pontot javult (39-ről 42-re). Ettől függetlenül a népszerűségi lista első felét a Fidesz meghatározó emberei uralják, míg a szocialisták a második felén vannak, a közöttük lévő távolság viszont némiképp csökkent.

A százfokú skálán mért népszerűségi index alapján a politikusi rangsor utolsó hét helyén volt, vagy jelenlegi koalíciós politikus áll. A legnépszerűtlenebb politikus helyét továbbra is Kóka János foglalja el. Az SZDSZ ex-elnökének rokonszenvindexe májushoz képest egy ponttal emelkedett, de még így is hat pontos hátrányban van Gyurcsány Ferenchez képest.

A baloldali politikusok közül változatlanul ketten szerepelnek csupán a lista első felében, Szili Katalin (56 pont), illetve Fodor Gábor (50 pont), közülük is a házelnök eredménye figyelemreméltó, hiszen rokonszenvindexe négy ponttal magasabb, mint májusban. Ennek köszönhetően Szili Katalin már a harmadik legnépszerűbb politikus, csupán három ponttal marad le Sólyom László és Kósa Lajos debreceni polgármester mögött. A Kósa továbbra is a legnépszerűbb politikus, de rokonszenvindexe májushoz képest pontszáma három ponttal csökkent (jelenleg 59 pont), míg a második helyen álló Sólyom Lászlóé két ponttal nőtt, így a két politikus pontszáma megegyezik.

A pártválasztásukban bizonytalanok szisztematikusan alacsonyabb népszerűségi osztályzatokat adnak a Fidesz és a KDNP politikusainak, mint a teljes megkérdezetti kör. Feltűnő, hogy a bizonytalanok körében legnépszerűbb három politikus között egyetlen fideszest sem találunk, az utolsó 10-ben viszont négyet is (ez azzal magyarázható, hogy a Fidesz támogatottsága maximumán van, vagyis a jelenlegi bizonytalanok körében nagyon kevés a potenciális Fidesz szavazó). Kóka és Gyurcsány ugyanakkor a bizonytalanok körében is a legkevésbé szimpatikus politikus, míg ezen a listán Szili Katalin a legkedveltebb (63 pont).