Tanodás diákok tábora Dombrádon

A kedden kezdődött, és jövő szerdáig tartó intenzív foglalkozásokat is tartalmazó tábort a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádon rendezik, és azokat a gyermekeket nyaraltatják, akik az uniós forrásból létrehozott tanoda programokban vettek részt.

A programvezetők szerint egységesebb rendszert kellene létrehozni, hogy a több ezer, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek egyforma lehetőségekkel vehessen részt a nyári foglalkozásokon.

Dógi János, a Gyömaendrődi Cigány Önkormányzat által működtetett tanoda vezetője az MTI tudósítójának vasárnap azt mondta: a jelenlegi, minisztériumi pályázati lehetőség helyett ki kellene alakítani 8-10 olyan tábort, amelyet a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány működtetne, és nem pénzre, hanem gyermeklétszámra lehetne pályázni. Ugyanis jelenleg egy-egy kisebbségi önkormányzat 20 fős táborozására alig 200 ezer forintot biztosítanak.

Dógi János szerint ezek az intézmények télen, vagy az üdülési szezonon kívül képzési központként is működhetnének, így részben önfenntartóvá is válhatnának. Közölte, ezzel kapcsolatban még a hónap végén megkeresik az oktatási minisztériumot.

Dancs Mihály, a Roma Polgárjogi Mozgalom Borsod megyei vezetője, aki Sátoraljaújhelyen működtet mintegy 50 gyermek számára tanodát, úgy látja, régiónként kellene egy-egy olyan tábort létrehozni, ahol cigány és nem cigány gyermekek, szociális helyzettől függetlenül közösen nyaralhatnának, hogy megismerjék egymás kultúráját, és fejlesztő-pedagógusok segítségével a diszkriminációt is csökkenteni lehetne.

Hozzátette: saját kutatásaik eredménye bizonyítja, az előítélet kialakulása nem az óvodában, hanem az iskolában kezdődik, és ez hatással van a középiskola választására, befejezésére. Később érezhető lesz majd a munka világában is. A táborvezető szerint évente mintegy 2-3 ezer roma diák jut el táborba. Ez szerinte kevés, ugyanis az iskolai tanárok nem szívesen foglakoznának a cigány gyerekekkel a szünidőben.

Káló Norbert, a szendrőládi Bhim Rao Egyesület programkoordinátora azt mondta: a "Ládikó - kezedben a kulcs" nevű tanodaprojektjük fő célja az intellektuális fejlesztés, az önfejlesztés, valamint a roma kultúra értékeinek ápolása, megőrzés és fejlesztés.

A programkoordinátor szerint az elmúlt két évben olyan tanulói közösség alakult ki, ahol eltűntek a társadalmi rétegek közötti különbségek. A program segítségével sokkal több diák tanul tovább, és a mentori rendszer kialakításával könnyebbé vált integrációjuk a középiskolai oktatási rendszerbe.

Az egyesület szintén uniós forrásból, a Humánerőforrás Operatív Program (HEFOP) keretében 50 tanulóját üdülteti a táborban. A kulturális programok, kirándulások mellett kézműves, motivációs foglakozásokat, médiaismereti foglalkozásokat tartanak a diákoknak.

A táborozó gyermekek közül sokan először nyaraltak. Élményeiket hosszan sorolva az MTI-nek arról beszéltek, itt lehetőségük van a roma közélet képviselővel találkozniuk, az esti koncertek és táncházak mellett a környező városok nevezetességeit is megismerhetik. A már visszajáró táborozók között szoros barátság alakult ki, a kapcsolatot évközben is tartják egymással, segítik egymás a tanulásban, különféle versenyeken.

Magyarországon közel 70 tanoda működik, ebből mintegy ötven a HEFOP támogatásával valósult meg. A 18-24 hónapos időtartamban 515 millió forintos keretösszeggel elindított tanórán kívüli program a halmozottan hátrányos helyzetű, különösen a roma fiatalok továbbtanulási, ezáltal munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedési esélyeinek növelését tűzte ki célul. A tanodák átlagban 18 millió forint pályázati támogatást nyertek el, míg a táborra 5,4 millió forintot biztosított a HEFOP.