A tárcavezető és az amerikai nagykövet is azt hangsúlyozta: az állam és kormányfők tavasszal megegyeztek abban, hogy Grúziának helye van a NATO-ban, s ez változatlanul érvényes.

Ennek ellenére Grúzia képviselőjét nem hívták meg az októberi budapesti NATO-csúcsra, ahol a tagállamok védelmi miniszterei mellett Horvátország és Albánia képviselői is jelen lesznek - tudta meg az MTI Szekeres Imrétől.

April H. Foley az MTI-nek kiemelte: a Grúzia elleni orosz fellépés túllépte a "békefenntartói keretet" és humanitárius katasztrófát hagyott hátra.

Az Egyesült Államok sajnálattal figyelte a katonai konfliktust, az erőszakos cselekményeket Grúzia területén. Grúzia szuverén állam, demokratikusan megválasztott kormánnyal. Az embereknek joguk van, hogy ne csak saját kormányukat, hanem a biztonsági orientációjukat is megválasszák - mondta.

Oroszországnak be kell látnia, hogy a nemzetközi közösség nem fogadja el idegen csapatok benyomulását egy szuverén állam területére. Az Egyesült Államok reméli, hogy az orosz elnök betartja majd ígéretét a csapatkivonásról - hangsúlyozta April H. Foley.

Vasárnap Angela Merkel német kancellár is arról beszélt Tbilisziben, hogy a kaukázusi konfliktus ellenére Grúzia továbbra is jelölt a NATO-tagságra.

Németország - Franciaországgal együtt - az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozón úgy foglalt állást, hogy dél-oszétiai és abház szakadár területeinek megoldatlan problémája miatt egyelőre ne rögzítsék Grúzia NATO-csatlakozásának pontos menetrendjét és ne vonják be a tagság előszobájának tekintett "cselekvési akciótervbe".

Ennek felülvizsgálatára legkorábban a NATO decemberi csúcstalálkozóján keríthet sort a 26 tagállam.