Zanglában dolgozik már a kolostort mentő magyar expedíció
Már a zanglai kolostor mentésén dolgozik a hat tagú magyar expedíció, ott, ahol Kőrösi Csoma Sándor(1784-1842) híres magyar Kelet-kutató 16 hónapot töltött nyugat-tibeti (India) tartózkodása idején. A mentési história öt évre nyúlik vissza - mondta az MTI
2008. augusztus 18. hétfő 10:33 - Hírextra
Tervezett is egy olyan, a helyi organikus anyagokat megőrző épületet Kambodzsában, amely a nemzetközi alapítvány székhelye lett volna. Figyelembe vette a szél mozgását, a fényt, az esőt, a hangot, amelyet lamellákkal terelt, az épület köré vizet tervezett a hűtés miatt - egy szóval XXI. századi ház lett volna. Irimiás Balázs később Tokióban a Waseda egyetemen kapcsolódott be a doktorandusz képzésbe.
Ami az Angkor Alapítványt illeti oktatással, képzéssel, kutatással, műemlékvédelemmel foglalkozik. Jelen János az alapítvány vezetése mellett tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Buddhista Főiskolán.
Jelen és tanítványai kiderítették, hogy szoros kapcsolat volt az egymástól 5000 kilométer távolságra levő tibeti és angkori birodalom között. Tibetben a X.-XII. században sok kolostort fölégettek, és a menekülő szerzetesek közül sok százat befogadott az Angkor birodalom, mert a király buddhista volt. Az odamenekült szerzetesek pedig megismertették a befogadóval a buddhizmus tibeti irányzatát.
A zanglai kolostor megmentése érdekében az alapítvány csak úgy vállalta a közreműködést, ha a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) kiváló műemlékes szakembereivel bekapcsolódik a munkálatokba annál is inkább, mert a nemzeti önazonosságtudat egyik kiemelt helyéről van szó. Évente nagyon sok, a világ különböző részein élő magyar keresi föl azokat a helyeket, amelyeken Kőrösi Csoma végigment, így elzarándokol a zanglai kolostorhoz is.
Virágos Gábor, a KÖSZ új vezetője igen fölvilágosult módon kezeli a kolostor ügyét - mondta Jelen János, s ennek köszönhetően együttműködési szerződést kötött a KÖSZ és az Angkor Alapítvány. Így csatlakozott a kolostormentő csapathoz Olosz Emese, a KÖSZ statikus mérnöke.
Sikerült bevonni a munkálatokba a Kitchen Budapest, a KIBU kreatív, fiatal csapatát is. Készítettek egy imamalmot, amelyet biciklidinamó keltette áram működtet. Az imamalmot a Tan Kapuja buddhista egyház emberei is megvizsgálják a tibetológusok mellett, s megmondják, hogy be lehet-e tenni ezt a készüléket a fölújított kolostorba, s egyáltalán, mire lehet majd az épületet fölhasználni.
Az Angkor Alapítvány összefogja, koordinálja a fölújítási munkát, önkénteseket toboroz, magánszemélyek adományait gyűjti építőanyagok vásárlására. A most Zanglában dolgozó expedíció ugyanis a saját költségén utazott el - tette hozzá Jelen János.
Mintegy 6,5 millió forintból a legszükségesebbeket, a födémcserét, a tetőjavítást el lehetne végezni a szakemberek útiköltségével együtt. A szaktárca ígért erre pénzt, de az még nem érkezett meg a KÖSZ-höz. A javítással pedig nem lehetett várni, mert az esős évszak beköszönte előtt csak augusztus és szeptember alkalmas az építkezésre - mondta el az MTI-nek Siklódi Csilla régész, a Csoma-projekt felelőse a KÖSZ-ben.
A projektvezető fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Nagy Olga - aki szintén építészhallgató Tokióban - szerepe óriási Zanglában, tájékozódik, s tervet készít a kolostor hosszantartó hasznosításáról, mert csak akkor lehet bármit is csinálni a kolostorban, ha a helyiek is részt vesznek benne, és így létrejön a kapcsolat a két kultúra között.
A hely földbirtokos, akit királyként tisztelnek, támogatja a magyarok ügyét. A kolostor az ő tulajdonában van, s mestereket ad és autentikus építőanyagot szerez az építkezéshez, mert átlátta, hogy a helyrehozott kolostorral a turizmus növekedni fog Zanglában, s máris nekilátott egy szálloda építéséhez a faluban - mondta el Siklódi Csilla.
A KÖSZ szakembereiről megjegyezte, hogy kiváló munkát végeznek a világban, őket dicséri Törökországban, Rodostóban (Tekirdag) a II. Rákóczi Ferenc emlékház renoválása.
Forrás: MTI