310 éve született a hegedűkészítő

A család első ismert tagja, Andrea a XVII. század elején Stradivarival együtt Nicolo Amati cremonai műhelyében leste el a szakma fortélyait. A hagyományt két fia folytatta, majd Giuseppe del Gesu fejlesztette tökélyre (Jézus jelentésű melléknevét onnan kapta, hogy minden alkotásába az IHS betűket, Jézus görög monogramját és egy keresztet vésett).

Életéről - miként a család többi tagjáról is - keveset tudni: nem csak születési idejét nem ismerjük pontosan (forgalomban van egy 1687-es évszám is), de még az sem tisztázott, hogy a dinasztiát alapító Andreának unokája vagy unokaöccse volt-e.

Apjától a mesterségen kívül sok adósságot is örökölt, amelyek élete végéig nyomasztották, így fogadót is üzemeltetett, halála előtt nem sokkal pedig el kellett adnia házát. Talán ezzel függ össze a szóbeszéd, hogy börtönben is ült, ami már csak társadalmi elismertségét tekintve sem tűnik valószínűnek. Feljegyzések szerint megnősült, de sem gyermekeiről, sem tanítványairól nem tudunk, akiknek tudását átadta volna. Élete 1744. október 17-én fejeződött be.

Guarneri igen termékeny hangszerkészítő volt (bár csak 50 hegedűje és 10 brácsája maradt fenn, amelyeknek "természetesen" nevük is van), ez azonban nem ment a minőség rovására. Míg a legnagyobb riválisa, Stradivari keze alól kikerült hegedűk többé-kevésbé hasonlítanak egymásra, a kísérletező kedvű Guarneri hangszerei olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem - az mindegyiknek tökéletes.

Titkát évszázadok óta kutatják zenetudósok, fizikusok, kémikusok, született is számos elmélet, csak éppen egyik alapján sem sikerült hasonló mesterművet építeni.

Del Gesu hangszerén játszott Yehudi Menuhin, Jascha Heifetz, Isaac Stern és Henryk Szeryng is, legnagyobb rajongója mégis Niccolo Paganini volt. "Az ördög hegedűse" éppen adósságai miatt zálogba csapta Amati hegedűjét, amikor egy francia tisztelőjétől Guarnerit kapott kölcsön.

A hangjának erőteljessége és rezonanciája miatt általa csak "Ágyúnak" nevezett hangszerbe beleszeretett és élete végéig ezen játszott. Az 1742-ben készült Guarneri húrjai a szokásostól eltérően egy szinten voltak, így Paganini akár egyszerre három vagy négy húrt is meg tudott szólaltatni, kiváltva a kortársak csodálatát. A hangszert ma a genovai városházán őrzik, s csak a kétévente megrendezett Paganini-hegedűverseny győztese szólaltathatja meg.

A zeneértő közönség és a művészek véget nem érő vitákat folytatnak azon, a Stradivari vagy a Guarneri hegedű szól-e szebben. Az viszont biztos, hogy most már az utóbbi a drágább: sokáig egy 3,5 millió dolláros Stradivarius volt a rekorder, de idén egy orosz milliomos ennél jóval többet fizetett az ex-Vietan nevet viselő hangszerért, amely így a világ legdrágább hegedűje lett.