Augusztus 20.
A legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében katonai tiszteletadás mellett vonják fel a Magyar Köztársaság lobogóját ma reggel a budapesti Kossuth téren, ezzel kezdetét veszi az augusztus 20-i programsorozat államalapító Szent István ünnepén.
2008. augusztus 20. szerda 08:30 - Hírextra
22.50
Budai Bernadett: rendben zajlott a tűzijáték és a többi rendezvény is
A 22 perces ünnepi tűzijátékot a budai és pesti rakpartokról, a Gellérthegyről, a Várhegyről, a Naphegyről, a dunai hajókról, valamint a környező utcákról a becslések szerint mintegy 1,4 millióan nézték - mondta el Budai Bernadett.
Mint közölte, késő este összeült az operatív törzs, és valamennyi, az ünnep koordinálásában részt vevő hatóság jelentése alapján azt állapították meg, hogy a rendezvény összességében problémamentesen zajlott.
Az állami ünnepség rendezvényeit nettó 241,6 millió forintért valósította meg a közbeszerzési pályázaton nyertes, a Pyro-ker 2000. Kft., az Omega Trading Kft. és a Privatex-pyro Hungary Kft. alkotta konzorcium. Tavaly nettó 251 millió forintba került az állami ünnepség, de akkor már előző este is voltak rendezvények.
21.00
Megkezdődött az ünnepi tűzijáték Budapesten - 1,4 millióan nézik
Megkezdődött a hagyományos augusztus 20-i ünnepi tűzijáték Budapesten; a budai és pesti rakpartokról, a Gellérthegyről, a Várhegyről, a Naphegyről, a dunai hajókról, valamint a környező utcákról a becslések szerint mintegy 1,4 millióan nézik a 22 percig tartó látványosságot - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő szerdán az MTI-vel.
A ünnepi tűzijátékot speciális, robbanásbiztos vetőcsövekből indítják el. Az idén nyolc helyről lövik fel a fényjátékot: a Lánchíd déli járdájáról, az Erzsébet híd északi járdájáról, a Citadella belső udvaráról, várfaláról és a Citadella szálloda tetejéről, valamint három dunai kompról.
Összesen a Duna 3,7 kilométeres szakaszán, a Petőfi híd és a Margit híd között élvezhető a látvány. A kisebb rakéták 25, a nagyobbak egészen 600 méterig repülnek fel, és keltik életre a több száz effektet és alakzatot.
A tűzijáték előtt fél órával ült össze a rendezvényeket koordináló operatív törzs. Ennek vezetője, Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a beérkezett információk alapján meghozta a végső döntést arról, hogy a tűzijáték megrendezhető - közölte a kormányszóvivő.
Budai Bernadett azt is elmondta, hogy 20.59 perckor lekapcsolták a belváros közvilágítását is, hogy néhány perccel később minél látványosabban vehesse kezdetét a 22 perces tűzijáték.
19.20
Szentmisét mutattak be a Szent István-bazilika előtt
Augusztus 20-án Szent Istvánra, az első keresztény magyar királyra emlékezünk, aki pártfogását ma is kiterjeszti népére - mondta a Szent István-napi ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilika előtti téren szerdán.
Kitért arra, hogy "az önzés és a bizalmatlanság zsákutcájába tévedt ember" nem tud többek között a környezetvédelem és az éghajlati változások kérdéseire válaszolni, majd hozzátette: "van teremtő és gondviselő Isten, aki szabaddá tud tenni bennünket bűneink csapdájából".
A bíboros a szertartás elején rámutatott, hogy a magyar társadalomnak meg kell becsülnie az időseket, elesetteket, szegényeket, betegeket, "mert felelősek vagyunk nemzetünkért". Csak így felelhetünk meg a mai kor kihívásainak, ahogy Szent István király is megfelelt az akkori idők követelményeinek - tette hozzá.
Szentbeszédében Majnek Antal munkácsi megyéspüspök hangsúlyozta: "Szent István szabadon, önként vette fel a kereszténységet. Felelősséget vállalt népéért, és mert független országot alapítani." Az első magyar királyról szólva megjegyezte, hogy ő az "életével megvalósította Isten imádatát, az iránta mutatott hálaadást".
Györffy György történész kutatási eredményeit tolmácsolva a püspök kijelentette, hogy Szent István király nem volt könyörtelen ítélkező, de nem volt állandóan imádkozó ember sem. Utalt arra is, hogy néhány ellene lázadó törzsfő megmaradhatott birtokain leverése után is.
A püspök meghúzta a párhuzamot a magyarság és a zsidóság története között abban a tekintetben, hogy mindkét népet megőrizte Isten vándorlásaik során, majd utána alapíthattak államot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor, amikor az ország megtartotta a Szent István által írt Intelmekben foglaltakat, az ország sorsa jobbra fordult, míg amikor eltávolodott attól, "jöttek a bajok, nyomorúságok".
Majnek Antal szólt a Magyarországon tapasztalható demográfiai válságról, a munkanélküliek körében fellépő létbizonytalanságról, és az általános "morális romlásról". Ez ellen véleménye szerint úgy lehet fellépni, ha mindenki külön-külön is megújul az Istenben való hitben, mert "Isten nélkül nem lehet országot építeni és megtartani".
Az egyéni hitbeli meggyőződésre példaként hozta fel azt az 1924-es olimpián szereplő skót sportolót, aki még Churchill akkori brit miniszterelnök külön kérésére sem volt hajlandó vasárnap - az Úr napján - rajthoz állni a 100 méteres síkfutás döntőjében, mondván, hogy "Isten parancsolata előrébb való, mint a nemzet dicsősége". Kiemelte, hogy ez a sportoló nem kötött kompromisszumot, "a végsőkig teljesítette Isten akaratát".
Az ország jobb boldogulása érdekében ugyanilyen hitre van szükség, mert "a megtért emberek közösségéből származhat Magyarország felemelkedése" - fogalmazott.A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjaival.
Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Antall Józsefné, a néhai kormányfő özvegye, Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője, valamint Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Ezen kívül jelen volt a politikai élet, a diplomáciai testület és az egyházak számos képviselője.
A szentmisét követő hagyományos Szent Jobb-körmenet, amelyben az egyházi intézmények, szerzetesrendek, lovagrendek képviselői mellett az idén is hívők sokasága vonult, az elmúlt évekhez hasonlóan a Zrínyi utca - Október 6. utca - József Attila utca - Nádor utca - Október 6. utca - Zrínyi utca útvonalon haladt.A körmenet történetében először a vonuló tömeg rózsafüzért énekelt.
18.00:
Gyurcsány Ferenc este fogadást tart a Parlamentben
Daróczi Dávid elmondta, a miniszterelnöki kabinet szerte az országból 250 olyan személyt hívott meg az esti ünnepségre, akik településeiken vagy városaikban sokat tettek a helyi közösségekért, s akik, mint mondta, a hétköznapokon munkájukkal "működtetik az országot".
A meghívottak magukkal hozhatják családjukat, hozzátartozóikat, gyerekeiket is; Gyurcsány Ferenc este előttük vágja majd fel az ország tortáját a Parlamentben.
A miniszterelnök ezzel a parlamenti vendégséggel-fogadással kívánja jelképesen is megköszönni azok munkáját, akik az elmúlt időszakban a "maguk helyén" szolgálták Magyarország fejlődését - közölte a kormányszóvivő.
16.05:
"A magyar államra szükség van!"
Összefogásra és az állam megerősítésére szólított fel
Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere augusztus 20-án.
"Mindenkivel össze kell fogni, akivel lehet, hogy újrateremtsük azt az államot, amit Szent István alapított" - mondta a politikus a debreceni Szent István domborműnél rendezett szerdai ünnepségen.
Kósa Lajos előzetesen feltette a kérdést: mivé lett István király műve, hol van a bölcsesség, az államba, a törvényekbe vetett bizalom, a magyar öntudat.
A Fidesz alelnöke szerint ma égetően vetődik fel a magyar államiság kérdése.
Ezeréves történelmünkről szólva az első 500 évről azt mondta, hogy a magyar állam tiszteletet vívott ki magának Európában, míg a következő 500 évben - ahogy fogalmazott - megtanultuk, hogy a magyar állam is lehet az ellenségünk.
"Nem segít, hanem akadályoz" - tette hozzá, majd megjegyezte, eljutottunk oda, hogy Szent István napján fel kell tenni a kérdést: meddig mehet ez így?
Kósa Lajos szerint a mai magyar állam nem látja el alapfeladatait, nem segít az embereknek, nem ad biztonságot."Ma a magyar állam a szemünk láttára esik szét, válik funkciótlanná" - jegyezte meg. Kósa Lajos kijelentette: nagyon nagy a baj, sikeres Magyarország ugyanis nem létezik erős, jól működő magyar állam nélkül.
Utalt arra is, hogy Európában erős államok vannak.Nálunk viszont - fűzte hozzá -, fel kell tennünk a kérdést, hogyan kell újrafogalmazni a magyar államot.
EU-tagként szuverenitásunk egy részéről lemondtunk, de ami a mi kezünkben van, azzal sem tudunk mit kezdeni - mutatott rá a politikus.
Felsorolása szerint az olyan nagy társadalmi kérdéseket, mint a demográfiai problémák, a cigányság integrálása, az elfogadható adórendszer kialakítása, a közoktatás vagy a közegészségügy, az állam nélkül nem lehet megoldani.
"Magyar államra szükség van" - mondta Kósa Lajos, majd megjegyezte: "aki a Magyar Gárdát hívja segítségül, nem őrült, csak kétségbeesett, mert a magyar államtól nem kap segítséget.
Ma az a feladatunk, hogy újrafogalmazzuk, mit kell érteni a magyar államon - mondta Kósa Lajos, hozzátéve: mindenkivel össze kell fogni, akivel lehet, hogy újrateremtsük azt az államot, amit Szent István alapított.
"Bízom benne, hogy ehhez sokan vagyunk, és egyre többen leszünk" - zárta ünnepi gondolatait Kósa Lajos.Az ünnepség résztvevői ezután megkoszorúzták Szent István debreceni domborművét.
15.35:
Színes családi forgatag a Kossuth téren
Három napnyi színes családi programnak is helyt adott augusztus 20-án a Kossuth tér: Szent István király udvara elevenedett meg 11 órától a Parlament épülete előtt, a Néprajzi Múzeummal szemben rendezték meg a Kenyérfesztivált, és ezrek álltak sorba, hogy megkóstolhassák az ország idei születésnapi tortáját.
A tűző nap ellenére nagyon sokan érkeztek gyerekekkel, hogy a legifjabbak megismerkedhessenek az íjászattal, a kardforgatással, a lovaglással. Kis pónikon lehetett lovagolni és a vállalkozó kedvű gyerekek kipróbálták a rönklábakkal való mocsárjárás, meg a gólyalábon ugrálás nem könnyű tudományát. Megismerkedhettek a jelenlévők az akkori kézművesek munkájával, a honfoglalás korának lovas életével, a királyi ítélőszékek bíráskodási gyakorlatával.
Szinte állandóan szólt az ország háza előtt a középkori zene, a táncosok és a gólyalábasok is több műsort adtak. A korabeli, vastag, hosszú ruhákba és kalpagokba beöltözött fellépők hősiesen tűrték a meleget.
Több ezren érkeztek vidékről és nemcsak a Budapest környéki településekről. A külföldi turisták közül többen hiányolták az angol nyelvű tájékoztatót a programokról. A sülő ökröt szinte mindenki lefényképezte.
Már dél körül hosszú sorok kígyóztak az enni-innivalót árusító sátrak előtt. Fogyott a malacsült, a krumpli, a gulyás, a párolt káposzta és mindenféle innivaló. Kevésnek bizonyult az árnyat adó pihenő- és ülőhely, valamint az üdítőt, vizet, sört árusító sátor is.
Az Ország Tortája címet idén a szatmári szilvatorta kapta, amelyet Pataki János, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Egyesülete elnökének vezetésével porcióztak ki a cukrászok, 250 forintos kedvezményes szeletáron.
Fél 1 körül már attól tartott Pataki János, hogy kevésnek bizonyul az a 3500 szelet, amennyivel készültek. Mint az MTI munkatársának elmondta, jövőre lehet, hogy megtöbbszörözik ezt a kínálatot. Délután 2-kor hírességek - színészek, artisták- részvételével vágták fel jelképesen az Ország Tortáját, amely amúgy Zila László és Mácsai Dániel "találmánya".
A királyi udvar történelmi játszóházához kapcsolódott az immár hagyományos Kenyérfesztivál, amely idén a Néprajzi Múzeum előtt kapott helyet. Kiváló pékek, híres pékségek vonultak fel sátraikkal a Kossuth téren. A Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének közreműködésével megrendezett kenyérfesztiválon sorba álltak az érdeklődők a rétesért, a burekért, a szalonnás-hagymás-tejfölös pomposért (lángosért), az égetett tésztás rábaközi perecért.
A házi kenyérsütést is sokan kísérték figyelemmel, akárcsak a malomkővel való búzaőrlést. Kis liszteszsákokkal igazi malmot lehetett játszani az aszfalton. A gyerekek saját maguk gyúrtak ki kis kifliket és cipókat, majd kisüthették, természetesen szakértői segédlettel.
