Augusztus 20.
A legfőbb közjogi méltóságok jelenlétében katonai tiszteletadás mellett vonják fel a Magyar Köztársaság lobogóját ma reggel a budapesti Kossuth téren, ezzel kezdetét veszi az augusztus 20-i programsorozat államalapító Szent István ünnepén.
2008. augusztus 20. szerda 08:30 - Hírextra
14.15:
Szili Katalin kitüntetéseket adott át
Az összefogás fontosságát hangsúlyozta
Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, aki szerdán kitüntetéseket adott augusztus 20-a alkalmából a Parlamentben.
A házelnök az augusztus 20-i nemzeti ünnep kapcsán arra figyelmezett, hogy a XXI. század kihívásai közepette a nemzet sikerének kulcsa csak összefogás, az együttműködés lehet, ha nem azt nézzük, hogy mi az, ami szétválaszt minket, mi az, amihez pártpolitika alapján közelítenek, vagy amit a "hangos kisebbség fogalmaz a csendes többség ellen".
Szili Katalin magas állami kitüntetéseket adott át, amelyeket Sólyom László köztársasági elnök adományozott.A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át Kelemen Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője, Kertészné Gérecz Eszter, az Országgyűlés Hivatalának informatikai főosztályvezetője, Kishegyi Simon nyugalmazott pedagógus, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének alapító tagja, Mándics Mihály nyugalmazott pedagógus, a magyarországi horvát-bunyevác kisebbség történetírója, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének volt főtitkára, valamint Sümegi György muzeológus, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa.
Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehetett át Varga Péter Miklósné, az Országgyűlés Hivatala jogi főosztályának főtanácsadója.
14.00:
"Szent István műve a kereszténység, az európaiság és a magyarság hármas oltára"
Szent István műve egyfajta hármas oltár, a kereszténységnek, az európaiságnak és a magyarságnak a hármas oltára, mely együtt biztosítja a nemzet fennmaradását - mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerdán Kalocsán.
"Ez a három nem egymással szemben álló valóság, hanem egymásra mutató valóság" - mondta az augusztus 20-ai ünnep szónoka az érseki székhelyen.
Semjén Zsolt kiemelte: Szent István történelmi művében az a zseniális, és ezért jelenti a magyar megmaradást, mert úgy kapcsolódott a keresztény Európához, hogy közben nem lettünk sem a német-római császárság, sem a bizánci birodalom hűbérese.
Semjén Zsolt szerint a kereszténység felvétele az egyedüli magyarázata annak, hogy megmaradtunk itt, a szláv tenger közepén. Utalt a szent király államszervezői és egyházszervezői tevékenységére, aki Esztergomban és Kalocsán is érsekséget is alapított, s arra is, hogy az általa kialakított megyerendszer mind a mai napig fennáll.
Az ünnepi szónok hangsúlyozta: Szent István a következő évezred kereszténységének a meghatározó csillaga, aki az egyházszakadás óta az első közös szentje a keleti és a nyugati katolikus egyháznak.
A magyar nép mindig tudatában volt annak, hogy augusztus 20-a, nem csupán I. István király ünnepe, hanem Szent István ünnepe - fűzte hozzá szónok.
Semjén Zsolt szavai szerint "botrány, amikor nekünk magyaroknak azt kell hallgatnunk, hogy pár évvel ezelőtt Európához csatlakoztunk, mert hol lenne Európa, ha nem védtük volna pajzsként a tatárral szemben, a törökkel szemben, és hogy diplomatikusan fogalmazzak, más fajta keleti pogányságokkal szemben ezer éven keresztül".
Hangsúlyozta: hitet és erőt kell meríteni az ünnepeken őseink példájából, valamint le kell vonni a történelmünkben rejlő tanulságokat.
Semjén Zsolt az előttünk álló példákra hivatkozva kiemelte, hogy joggal járhat át bennünket "annak a tudata és büszkesége, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni, hogy nincs még egy nép a földkerekségen, aki annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság, nincs még egy család a világtörténelemben, aki annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház".
Az ünnepi beszéd után Semjén Zsolt és Török Gusztáv Andor, Kalocsa SZDSZ-es polgármestere együtt helyezte el a székesegyház mellett álló Szent István szobornál az önkormányzat koszorúját.
13.20:
Hiller István kitüntetéseket adott át
Méltó főhajtás Szent István ünnepén a magyar kultúra, művészet és oktatás legkiválóbbjaival találkozni, és megköszönni nekik áldozatos munkájukat - hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerdán, amikor államalapító Szent István király ünnepe alkalmából Sólyom László köztársasági elnök megbízásából a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti és lovagkeresztjeit, a Magyar Köztársasági Arany, Ezüst, és Bronz Érdemkereszteit és több szakmai díjat adott át.
"Szent István napja van. Ünnep itt a hazában, szerte a Kárpát-medencében és öt kontinensen gyűlnek össze a magyarok, hogy megemlékezzenek az államalapítóról, és a szó legnemesebb értelmében ünnepeljék, amit tett, ami egyedül neki sikerült" - kezdte a köszöntést a Hiller István.
Egy évezred alatt sokan, sokféleképpen elemezték az államalapítás körülményeit és a később történteket, de a miniszter az új évezred első évtizedében azt ajánlotta, hogy arra gondoljunk vissza, ami akkor történt.
"Szent István példája kristálytiszta. Aki akarja, pontosan érti, hogy a legmegfelelőbb, az egyedül megvalósítható megoldást választotta. Volt-e alternatívája? Volt, hiszen a történelem kereszteződésekből áll. De ő tudta, hogy a választás kényszerében mit határozzon, és következetesen végigvitte a döntését" - emlékeztetett a miniszter.
Amíg Magyarországon iskola lesz, addig Szent Istvánt tanítják - jelentette ki Hiller István. Ezen a tájon a magyar állam megalapítása előtt fél évezreden keresztül népek vonultak át, voltak, akik mentek, mások maradtak, de csak Szent István állama maradt életképes, csak Szent Istvánnak sikerült nemzetet, országot teremteni.
Szent István emlékével kapcsolatban vannak félreértések, a történelem ugyanis nem receptkönyv, a múlt így nem használható. Ezer évvel Szent István után azonban a magyar embernek kötelessége az ő emlékét felidézni - hangsúlyozta a miniszter, hangsúlyozva: szép gesztus ez alkalommal azokat a legkiválóbbakat elismerni, akik az életüket és a tehetségüket a magyar kultúra, művészet és oktatás szolgálatába állították.
13.05:
Nem repülnek át a Lánchíd alatt a Red Bull-verseny gépei
Nem repülnek át a Lánchíd alatt szerda délután a Red Bull-verseny gépei, annak ellenére, hogy Juhász Gábor, az ünnep rendezvényeit koordináló operatív törzs vezetője szakhatósági vélemény alapján ehhez hozzájárult.
A Red Bull cég azzal indokolta döntését, hogy a pályát már kijelölték. Utaltak arra is, hogy a Lánchíd és a Duna vízszintje közötti távolság a szükséges 9,5 méter távolságnál kisebb.
Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti államtitkár nem sokkal korábban az MTI-vel azt közölte, hogy a nemzeti hajózási és légügyi hatóság megfelelőnek találta a vízállást a repüléshez, ezért hozzájárult ahhoz, hogy a délutáni versenyen a pilóták átrepülhessenek a Lánchíd alatt.
A Red Bull Air Race Bizottság még előző nap döntött úgy, hogy a versenyzők nem repülhetnek át a Lánchíd alatt a Duna emelkedő vízállása miatt; emiatt a pályát lerövidítették.
A bizottság szigorú biztonsági szabályai értelmében a vízfelület és a híd alsó pontja között legalább 9,5 méternyi hely szükséges; a távolság jelenleg 9,3 méter.
