Véget ért az iszlám radikális korszaka

Kovács Attila kifejtette: a 2000-es évek elejére ért a csúcsra a radikális hullám, ezzel szemben kialakult az úgynevezett európai iszlám, melynek legjelentősebb képviselője a Svájcban élő Tarik Ramadan. A mérsékelt gondolkodó azt hirdeti, hogy a kontinensen élő muzulmánoknak el kell fogadniuk a helyi törvényeket, és hangsúlyozza a vallás és a kultúra közötti különbséget. Vallja, hogy az iszlám filozófia csak a Korán folyamatos újraértelmezésével érthető meg igazán.

Az iszlám alternatíva keresésének célja, hogy a radikalizmust elvetők próbálják megtalálni, hogyan tarthatnák meg vallásukat.

A szakember szerint egyfajta iszlámfóbiának tekinthető, hogy Nyugat-Európa több nagyvárosban tiltakoznak a mecsetek építése ellen, mivel a mecseteket gyakran azért építik, hogy a közösségi értékek megőrzésének helyszínei legyenek.

Közép-Kelet-Európában aránylag kicsik az iszlám közösségek ahhoz, a társadalomra hatást gyakoroljanak - mondta el Kovács Attila. Mint rámutatott, ezekben a csoportokban sokszor nagy az ellentét a született muszlimok és az áttértek között.

Arról, hogy az internet világában hogyan boldogul az iszlám, elmondta: az iszlámnak mindig is nagyon pragmatikus volt a viszonya a technikához - az internetet is jól ismeri és használja. A portálok elsősorban angol nyelvűek, de szinte minden ország nyelvén találni iszlám weboldalakat. Az angol használatának az is oka, hogy az Európában élő második, harmadik generációs hívők gyakran ezen a nyelven beszélnek. Az internetes megjelenés egyfajta missziós szolgálatnak is számít, hogy magyarázzák a vallást a nem hívőknek - mondta az egyetemi oktató.