Vigyázó szemetek McCainre vessétek
Közeleg az Egyesült Államok elnökválasztása, a világ az USA-ra figyel. Tudjuk, hogy Barack Obama Joe Bidennel indul az elnökségért, s tudjuk, hogy jelenleg a felmérések nagy többsége szerint 3-5%-kal az afroamerikai demokrata jelölt vezet John McCainnel,
2008. augusztus 25. hétfő 17:59 - Kőrösi Viktor Dávid
Michael Tomasky a The Guardian szerkesztőjének hétfői cikkében felhívja a figyelmet pár hibára Obamával kapcsolatban. Obama Hawaii-on nyaralt – ezzel nincs baj. Közben azonban az orosz-grúz konfliktussal kapcsolatban McCain aktivizálta magát. A választók szemében keménynek és tapasztaltnak tűnt, míg Obama nem szólalt meg. Piros pont a republikánus jelöltnek.
McCain: hurrá, nyaralnak!Obamának valóban elég nagy luxus volt nyaralni akkor, amikor éppen az amerikai érdek sérül – mert lássuk be, azt történt. Ha az amerikai választó valamit nem tud lenyelni, az pont az amerikai érdeksérelem – különösen Oroszország javára. Grúzia kőolajelosztó centrum, az oroszok pedig megmutatták, hogy a nyugatnak kár ugrálni: ha akarják, pillanatok alatt keresztbe tudnak tenni. Mert megtehetik (ezt eddig is tudtuk), s mert meg is teszik, ha kell (most már ezt is tudjuk).
John McCain katonaviselt emberként azonnal nyeregbe került – ami persze még mindig nem jelent egyenes utat a Fehér Házba –, s magához vette a kezdeményezést.
Konkrétum nélkülGyakran vetik a demokrata jelölt szemére, hogy – miképpen mifelénk szokás mondogatni – nincs programja. A „Változást akarunk!” jelszó szépen hangzik, azonban lassan elő kellene állni a farbával. Tény, az USA-nak az elmúlt 8 év Bush-vezetése nem vált előnyére – legelső sorban a nemzetközi megítélés szempontjából. Változtatni tehát van mit, azonban Obama egyelőre nem állt elő konkrétan azzal, hogy min akar változtatni és hogyan.
Könnyen emészthető szlogenEhhez kapcsolódik Tomasky felvetése, aki hiányolja a könnyen emészthető, de mindenki számára jól hangzó szlogent. Nem biztos, hogy Bill Clinton „a nép az első!” szlogenjének nagyobb tényleges, tartalmi háttere volt mint
Barack Obama „változást akarunk!”-jának, azonban az üzenete mégis egyértelműbb: a nép a legfontosabb, a többi majd jön valahogy. (Ezt valószínűleg érzi McCain is, aki „Az ország az első” szlogennel vágott neki a választásoknak.) A változást szorgalmazó toposz pedig ebből a szempontból sem hordoz jelentést, csak kérdéseket vet fel: milyen téren kell változás, s az pozitív vagy negatív lesz-e (pl. megszorítások)?
McCainre szavaznak?John McCain az orosz-grúz konfliktussal lépéselőnybe került. Egy felmérés szerint ugyan a kaukázusi helyzetet csak minden ötödik amerikai követte nyomon, azonban a republikánus jelölt őket meg tudta szólítani. Ez már bőven elég lehet ahhoz, hogy ledolgozza a hátrányát. Barack Obamát pedig ezen a téren is húzza az ág: azon túl, hogy McCain politizált, amíg ő nyaralt, Hillary Clinton szavazóinak körülbelül 20%-a tervez a Republikánus Párt jelöltjére voksolni a választásokon. Ezt a különbséget nem lehet lefaragni egy hét alatt – írja Tomasky, majd folytatja: de még lehet, hogy októberre se. Márpedig lehet egy sejtésünk arról, hogy Joe Biden szenátor alelnök-jelöltté való emelésével a Clinton-pártiak továbbra sem fognak Barack Obamára mint a szívük csücskére emlékezni. Mivel magához édesgetni Clintonné szimpatizánsait egyre kevesebb az esélye, muszáj lenne hozzálátni ahhoz, hogy elhitesse a szavazókkal: McCain még rosszabb választás lenne, mint ő. Ehhez negatív kampány kell.
Negatív kampányAz Egyesült Államokban még sohasem váltottak le elnököt háború közben. Most persze muszáj lesz, hiszen George W. Bush kitöltötte mindkét lehetséges elnöki ciklusát. John McCain nem csak a párthovatartozás miatt nevezhető Bush örökösének: lelkes támogatója az iraki „háborúnak” (már amennyire háborúnak nevezhető, ami ott megy – nézőpont kérdése), így McCain bukása gyakorlatilag Bush bukását is jelentené.
A republikánus jelölt mindazonáltal már elkezdte a negatív kampányt: szerinte
Barack Obama inkább elveszítene egy háborút, csak hogy megnyerje a választási kampányt. Talán erre nem ütjük fel a fejünket, azonban az USA-ban ez egyenlő egy hazaárulás vádjával. Erre látszik hajazni több kritika is. A Chicago Tribune írásában idézi Jonathan Rauchot, a Brookings Institution vezetőjét, aki szerint a Demokrata Párt időnként úgy tűnik, mint amely jobban undorodik Bush háborújától, mint Osama bin Ladentől.
Obama válasza ugyan megérkezett, mondván McCain kicsit többet beszélhetne arról, hogy mi mellett kardoskodik, s nem állandóan csak arról, hogy mi ellen. Jó riposzt, csak kétségtelenül kevés. Jó lenne, ha a kampány arról szólna, hogy kinek van jobb egészségügyi politikája – de sajnos nem arról szól – írja Tomasky. A kampány nem mindig úriembereknek való, s erre – úgy fest – Obama még nem jött rá. Jelenleg a demokrata politikus tűnik a favoritnak, azonban a hátralévő hónapokban még sok minden változhat. Az elmúlt időszak nem volt Obamáé, s ha így marad, könnyen előfordulhat, hogy az elnöki szék sem lesz az övé.