A parlagfű szemtelen növény. Irritálja a nyálkahártyát, könnyezteti a szemet, és jó néhány embernek tönkre vágja a tüdejét. Tüsszentésre késztet, orrfújásra, szemcseppentésre, szabadságunk kivételére, gyógyszerbeszerzésre. A rossz közérzettől persze idegesek leszünk, és úgy általában véve képtelenek leszünk rendesen ellátni a munkánkat.



Kérdés, hogy mindez mennyiben befolyásolja a gazdaságot. A kiesett munkaórák, amiket az allergia okozta tünetek miatt produkálunk pénzzé tehetők. De mennyi is az annyi? Előre le kell szögezzük, számításaink nem gazdaságkutatói módszerekkel történtek. Megkerestük a GKI Gazdaságkutató Intézetet is, hátha náluk vannak erre számítások. Tompa Tamás kutatásvezető elmondta, kifejezetten pollenallergiára igen bonyolult feladat lenne számításokat készíteni.

Az alkohollal és a dohányzással kapcsolatban sokat vizsgálódtak, arra megvannak a konkrét adatok. Ám mint Tompa mondja, számtalan adat és komoly számítások lennének szükségesek ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni, egy adott évben mennyi GDP kiesést jelentenek a parlagfű allergiás megbetegedések. Érdekes módon tehát erre nincsenek számítások. Ez azért is furcsa, mert a mi számításaink szerint igenis komoly pénzeket emészt fel az ügy.

Izgalmas matekóra

Induljunk ki abból, hány parlagfű allergiás is van az országban. Itt rögtön megakadtunk, mert mint kiderült erre elég nehéz pontos adatot mondani. Mindenesetre nagyjából körülhatárolható: ma Magyarországon több mint kétmillió ember szenved pollenallergiában. Számoljunk ezzel. Ez a teljes lakosság durván 20 százaléka. Feltételezve, hogy a munkavállalók és munkanélküliek között a pollen nem tesz különbséget, fogadjuk el, hogy a 2,3 millió munkavállalóból 500 ezer szenved allergiában.

Az átlagkereset hazánkban nettó kb. 110 ezer forint. Ha ezt elosztjuk órabérre kiderül, átlagosan kb. 500 forintot keresünk egy óra alatt. Megint csak feltételezzük, hogy az allergiás reakciók (tüsszentés, könnyezés stb.) plusz az ezzel együtt járó orrfújás, idegeskedés, „kiakadás”egy órát vesz el naponta a munkaidőből. (Megjegyzés: a legkényesebb pontja a számolásunknak, hiszen elképzelhető, hogy ez akár jóval több is lehet. Egy allergiában szenvedő ember a napi nyolc órás munkában a pollenek csúcsidőszakában akár másfél-két órát is szüttyöghet. Az egy óra átlag úgy jön ki, hogy a lecsengő időszakban már ennél jóval kevesebb idő megy el feleslegben.)

17 milliárd

A három hónapos allergiás időszakra kivetítve a napi egy órát (69 munkanap) 34.500 forintot kapunk. Egy allergiás ember ennyi bérrel dolgozik kevesebbet, ennyi teljesítmény esik ki a normál időszakhoz képest. Ez 500 ezer embernél több mint 17 milliárd forint!

Egy allergiás beteg a pollen csúcsidőszakában kb. 10 ezer forintot költ el papírzsebkendőre, orrcseppre, szemcseppre, és egyéb tünetkezelésre. Ez félmillió embernél ötmilliárd forint. Ebből az adó, mely valóban az államhoz folyik be nagyjából 3 milliárd forint lehet.

Összefoglalva: az allergia miatt 17 milliárd forinttal kevesebbet termel az állampolgár, viszont csak 3 milliárdot fizet be a kaszába. Így kb. 14 milliárd forint az, amivel károsodik az ország a kieső termelés miatt.

A másik oldal

Hangsúlyozandó, hogy a számítások kizárólag a józan paraszti ész segítségével zajlottak. Nincs semmiféle szakértés mögötte. Ám a nagyságrendekben valószínűleg nem tévedtünk sokat. Ezek után érdemes megnézni, mennyit költ a hivatalos hatóság a parlagfű-elleni védekezésre.

Megkerestük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot az ügyben. Az FVM adatai szerint ebben az évben az ezzel foglalkozó tárcaközi bizottsághoz 460,8 millió forintot utalnak. Ebből 120-150 millió forintra pályázhatnak évente az önkormányzatok: idén 414 helyhatóság kapott erre forrást. Közérdekű védekezési feladatokra 400 milliót fordítanak. Látjuk, ez összeadva nem éri el az egymilliárd forintot, de kerekítsünk felfelé. Vagyis a 14 milliárd forintnyi kiesésre, ami kiesik a gazdaságból, az állam válasza egymilliárd forint. Ennyivel kívánja megoldani a problémát. De úgy tűnik ez nem elég.

Tény, hogy a pollenallergia bonyolult dolog, hiszen a betegség nem oldható meg a parlagfű irtásával. Az úgynevezett keresztallergia (mikor több pollenfajtára is allergiás az ember) egyre gyakoribb jelenség. Ám az irtással el lehetne érni, hogy a dolgozók állapota jócskán javuljon, így termelékenységük a munkahelyen legalább megközelítse a normál értéket.