A büntetőpolitika átalakítását célzó Új Rend kormánybiztosa, Kondorosi Ferenc a kezdő gépjárművezetőket érintő újításokat szeretné érvénybe léptetni akár már a jövő év elejétől. Az újra terítékre került változások tervezetének sajnálatos előzménye, hogy az előző héten újabb halálos kimenetelű közlekedési baleset történt, melynek vétlen részt vevői és a tragédia okozója is tinédzser volt. Ebben a balesetben egy 15 éves fiú, és egy szintén fiatalkorú lány vesztette életét, melyet egy tizenhét éves „vezető” okozott, 180 km/órás gyorshajtásával. Murphy törvénye szerint, ahogy általában lenni szokott, a karambol okozója túlélte az ütközést, életveszélyes sérülések nélkül. A legszomorúbb az, hogy ezek az esetek korántsem kirívóak vagy egyedülállóak, mert nem múlhat el hét anélkül, hogy fiatalkorú által okozott, végzetes kimenetelű közlekedési balesetről ne hallanánk.

Ilyenkor mindig megszólal egy politikus, egy szakértő esetleg egy ismert és már gyakorlott sofőr az ügyek elméleti részével kapcsolatban. Vita pro és kontra van, azonban érdemi változás nincs.

Fiatalság egyenlő felelőtlenség?

A tinédzser balesetek számának növekedése miatt, egyre többször foglalkoznak a médiumok és az emberek is a kezdő vezetők alkalmasságának, illetve alkalmatlanságának kérdésével. Sajnos a tapasztalatok általában azt, mutatják, hogy minél fiatalabb valaki, annál balesetveszélyesebb. Ennek valószínűleg legfőbb oka a fejekben rejlik. Egy rutintalan, zsenge korú vezetőnek nincs sem tapasztalata, sem megfelelően kifejlődött veszélyérzete, ebből adódóan sokkal hamarabb és meggondolatlanabbul fog belemenni olyan forgalmi helyzetekbe, melyek balesettel vagy akár tragédiával is végződhetnek. Persze ennek is megvan a maga pszichológiája, hiszen friss jogsival sokan úgy érzik, hogy mindent tudnak, az "ide nekem az oroszlánt is" elvet vallják, nem kell segítség, mindenre fel vannak készülve, és tökéletesen tudják uralni az autót bármely helyzetben, mások és saját maguk veszélyeztetése nélkül. Ezek az alapvetések azonban csak részben korfüggőek, mivel egy embert legjobban személyisége határoz meg. Ebből következik, hogy a fiatalság nem feltétlenül jár párban a felelőtlenséggel, mivel 17-18 évesen is lehet az ember korához képest megfontoltabb és kevésbé kockázatos az utakon. Természetesen a rutin ebben az esetben sincs jelen, de legalább érettebb gondolkodásmód tartozik hozzá. Ez pedig segíthet abban, hogy jó irányba vett személyiségfejlődés mehessen végbe, melynek eredménye egyrészt a rutin lehet, másrészt egy olyan közlekedési kultúra megjelenése, amely építő jellegű mind az egyén, mind pedig a közösség számára. Mivel a magyarországi közlekedési morál jelenleg nagyon mélyen van, így nem árt fejlődni technikában, de legfőképp gondolkodásban.

A leegyszerűsítve diszkóbalesetnek hívott jelenség világszerte jellemző társadalmi probléma. A kamaszkorból épphogy kinőtt fiatal felnőttek idegrendszeri és hormonális jellemzői általában nem szolgálnak kellő alapul a biztonságos és felelősségteljes közlekedéshez, főleg, ha ezek a jellemzők lóerő hajhászással, verseny-szellemmel és tudatmódosítókkal párosulnak. Mindezt csak tetézi, ha a gyakorlatlan sofőr olyan környezetben és szellemben él, ahol a normakövetés, szabályokhoz való igazodás nem szerepelt etalonként. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, tavaly 18.900 baleset történt a magyar utakon, melyből 3694-et okozott 24 évnél fiatalabb, ebből 1818-at 17-20 év közötti vezető. A fiatalok nagyrészt klasszikus karambolokat, valamint borulásból, pályaelhagyásból eredő baleseteket okoztak.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a felelősség társas vállalkozás? Ezzel kapcsolatban rengeteg szakértő és rendőr nyilatkozta már hírműsorokban, televíziós magazinokban, hogy nem csak az autóvezetőt terheli felelősség. Például egy gyorshajtás esetében, az utasoknak jeleznie kellene a sofőr felé, hogy ne száguldozzon, hanem vezessen. De a tapasztalatok alapján a fiatalok esetében, sokszor még biztatják is a gépjármű ámokfutóját a közlekedési vétség megtételére.

Szigorítások több lépcsőben

Ezen okok miatt szeretné több szakpolitikus, valamint Kondorosi Ferenc kormánybiztos több lépcsős folyamattá tenni a gépjármű vezetői engedély megszerzésének lehetőségét. Az üzemeltetők objektív felelősségét kimondó szabályt és az úgynevezett zéró tolerancia bevezetését létrehozó Kondorosi szerint, az első fok a forgalmi vizsga előtti kötelező óraszám növelése lenne, mivel a jelenlegi 30 vezetési óra kevés. Álláspontja szerint, ha többet gyakorolnának a leendő vezetők, akkor a rutinjuk is nagyobb lenne, ami ebben a formában igaz is. Az már más kérdés, hogy a tanulóvezető, gyakorlása során nem szembesül olyan helyzettel, amit nem tudna megoldani, hiszen ott ül mellette az erős kontroll, az oktató személyében. A kérdés az, hogy milyen módon old meg egy balesetveszélyes szituációt segítség nélkül. Ezt a szálat, továbbgondolta a kormánybiztos és be akarja vezetni a gardedám, vagy ha jobban tetszik a gyámság fogalmát. A tervezet szerint, a friss jogosítvánnyal rendelkező ember 1 éven keresztül csak már vezetői engedéllyel rendelkező sofőr mellett vezethet. Lássuk be, ez több mint érdekes, már-már meggondolatlan. Gondoljunk csak bele, mi történik akkor, ha egy fiatal jogosítványt szerez, és a szüleivel él együtt, de a háromtagú családból csak a 18 éves „gyereknek” van engedélye. Továbbá tegyük fel, hogy valamelyik családtagját kórházba vagy bárhová el kell vinnie, akkor nem tudnak autóval menni, mert nincsen senki, akinek rajta kívül jogosítványa lenne?

A következő szorgalmazott újítás, a kötelező pszichológiai vizsgálat lenne, amellyel kiszűrhetnék a jelölt szellemi és lelki alkalmasságát. Kérdés, hogy milyen formában zajlana egy ilyen alkalmassági vizsgálat. A tesztes megoldások kevéssé megbízhatóak, mivel ha valaki utánajár a szakirodalomnak vagy a jelenleg használatos személyiségteszteknek, könnyen ki tudja játszani ezt a lehetőséget. Az elbeszélgetés hasznosabb, hiszen egy szakavatott pszichológus könnyen fel tudja mérni egy ember felelősségérzetét, alkalmasságát.

Korrupció, gyakorlat

Innen pedig már csak egy ugrás a már említett, alsó korhatár felemelése, akár 20 éves korra is. Ez már jelentősebb akadályokba is ütközhet a civil szféra háza tájáról, hiszen az autósiskolák legtöbb ügyfele, mintegy 90 százaléka, a húsz év alatti korosztályból kerül ki. Így tehát jó pár évre “befagyna” az autós és motoros iskolák forgalma. Itt pedig felmerül a már egyébként is létező korrupció fogalma. Előbb-utóbb mindenki szeretne jogosítványt szerezni, ha nem is a fővárosban, akkor vidéken. Ennek pedig, sajnos legegyszerűbb módja pár tízezer forint „borítékolása”, amelyen a vizsgabiztos és az oktató is egyaránt osztozik. A korrupció virágzásának érdekében olyan tanulókat is megbuktatnak, akik a vizsgán produkált teljesítményük alapján nem érdemlik meg, és másodszorra vagy harmadszorra engedik át őket a vizsgabiztosok. A szigorítások eredménye nem csak ezek miatt kérdéses. A szakpolitika a legutóbbi módosítások alkalmával is csak annyit ért el, hogy 18 éves kor alatt nem lehet külföldön vezetni, illetve a friss jogosítványos két évig nem vontathat. Adalékként hozzájárul ehhez, hogy Bencze József országos rendőrfőkapitány minap tett nyilatkozata értelmében a KRESZ újabb módosítási javaslata előtt áll. Így nem csupán a gyorshajtók ellen szeretnének büntetéssel fellépni a rend őrei, hanem a lassú, a forgalmat akadályozó vezetés ellen is. „A lassú tempó ugyanis, legalább olyan veszélyes forgalmi helyzeteket teremthet, mint a gyorshajtás” mondta a rendőrfőkapitány. Ötlet, javaslat és kezdeményezés tehát bőven van, csak az ésszerű kereteken belüli megvalósítás hiányzik. Ezt persze nemcsak az aktuálpolitikai viszonyok nehezítik, hanem az államigazgatás által nyújtott jogszabályi keretek, lehetőségek is. Mert a lényeg az lenne, ha végre olyan feltételeket alkotnánk, amelyek legalább az ésszerűség látszatát feltételezik.