Az oktatás és nevelés sorsdöntő Magyarország jövőjére nézve

Az államfő kiemelte: szemben azzal a szégyellni való torzképpel, amely a tanárt rosszul fizetett, kiszolgáltatott vesztesként állítja be, ezen a kongresszuson a pedagógus társadalom hivatásának és emberségének teljes méltóságával lép elénk. Világossá teszi, hogy a közoktatás nemcsak a szülők vagy a munkaadók szempontjából közös ügy, vagy mert a következő nemzedékek minősége valóban mindnyájunkat érint. Úgy is közös ügy, hogy nem lehet a szorosabban vett oktatási problémákra, sem az iskolaügyre szűkített választ adni - fejtette ki.

"Az iskolát is, mindegyik iskolát a tanár teszi" - mondta a köztársasági elnök, aki a kongresszus fővédnöke.

Az államfő biztos abban, hogy bárhogy alakulnak is a körülmények, sokan vannak és mindig is lesznek jó tanárok. De igazságtalan és káros lenne, ha jó tanárnak lenni rendkívüli erőfeszítést kívánna - fűzte hozzá.

Sólyom László kitért arra: látható, hogy visszafogottan kezelik az olyan témákat, amelyeket a pártpolitika középpontba állított, mint például a falusi kisiskolák fennmaradását.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy nem kíván részletkérdésekbe bocsátkozni, de mint mondta, kötelességének érzi, hogy elmondja több száz polgármester és nagyon sok iskolaigazgató véleményét, akikkel eddigi országjárásai során beszélt.

Mindenhol azt mondták: ha elmegy az iskola, elköltöznek a fiatalok, és vége lesz a falunak.
Nem lehet tehát ezt a kérdést, mint ahogy egyetlen kérdést sem, csakis finanszírozási problémaként kezelni. Régóta tudjuk: az életminőséget nem a GDP fejezi ki - mutatott rá az államfő.

Sólyom László szólt arról is, hogy a szegregáció nem elsődlegesen oktatási, hanem össztársadalmi probléma, jóllehet a mai iskolarendszer inkább növeli, mintsem csökkenti a meglévő különbségeket. Bár a leszakadók között igen nagy arányban vannak cigányok, hisz ők alkotják a perifériára szorult réteg többségét, mégsem lehet a problémát cigánykérdésként kezelni. Másrészt: ki merné a pécsi Gandhi Gimnáziumot rasszistának nevezni? - tette fel a kérdést az államfő.

Nem politikai vádaskodásra, hanem szakmai tisztázásra, megfelelő módszertanra és képzett tanárokra volna szükség itt - mondta.

Sólyom László összegzése szerint a kongresszusnak biztos pozitív hozadéka lesz, hogy a számtalan nehézség mellett ismét a közbeszéd témájává emeli a mai magyar pedagógus társadalom és nevelés olyan alapvető értékeit, mint a hagyománytisztelet, a hivatástudat és a derűlátás.

A Magyar Pedagógiai Társaság 117 éves működésében sokféle formában nyilvánul meg ez a mentalitás. A sokgyökerű nevelés tudata táplálja és tartja fenn egymás mellett a felekezeti iskolák karakterisztikus hagyományait és az állami iskolák eredményeit. Hivatástudat és derű nélkül nem lenne annyi jó tanár - mondta Sólyom László.