Szakmai javaslat a lobbitörvény módosítására

Az elmúlt két év során bebizonyosodott, hogy a törvényalkotó nem érte el a célját, a lobbitevékenység meghatározó része továbbra sem kellőképpen átlátható - olvasható a PATSZ közleményében. A szervezet szerint a lobbisták kötelezettségeit szigorítani, jogaikat pedig bővíteni kellene.

A PATSZ többek között azt javasolja, hogy ne zárják ki a törvény hatálya alól a gazdasági, társadalmi érdekképviseleti szerveket.

Javasolja azt is, hogy csak akkor vegyenek valakit lobbinyilvántartásba, ha közigazgatási, vagy ahhoz hasonló tematikájú vizsgát tesz, és van megbízója. A PATSZ javaslata szerint lobbiigazolvánnyal bárki azonnal beléphetne a Parlamentbe, vagy közhatalmi döntést hozó szerv területére, emellett részt vehetne az Országgyűlés és bizottságai ülésein.

A szervezet kifogásolja, hogy jelenleg a közhatalmi döntéshozó szerv lobbistákat fogadó kijelölt vezetőivel szemben semmiféle szankció nem érvényesül; álláspontja szerint ahhoz, hogy a lobbitevékenység elválasztható legyen a korrupciótól, szükséges lenne mindkét fél elleni szankciókat beépíteni a törvénybe.

"Mivel a kettős kapcsolat egyik szereplőjét semmilyen szankció nem ösztönzi a jogkövető magatartásra, a lobbista kiszolgáltatottá válik" - áll a közleményben.

Győrfi Bernadett az MTI-nek elmondta: az Igazságügyi Hivatal módosítaná a törvény végrehajtását a kétéves működés tapasztalatai alapján; már márciusban elküldtek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak egy módosító csomagot.

Az általuk javasoltak közül egy elem érintené a lobbistákat. Eszerint a döntéshozók kötelesek lennének legalább egyszer fogadni az érdekkijárókat. A Public Affairs javaslataira reagálva az osztályvezető kiemelte: nem ért egyet azzal, hogy a lobbisták vizsgán vegyenek részt. Véleménye szerint a szakterület alapos ismerete és a személyes kapcsolatok kellenek a sikeres lobbitevékenységhez.

Az Igazságügyi Hivatal honlapján található adatok szerint a nyár közepéig 206-an kérték a lobbinyilvántartásba vételüket, 196 lobbiigazolványt állítottak ki. Idén az első negyedévben 161-en nyújtottak be tájékoztatót, közülük 14-en számoltak be érdemi lobbitevékenységről, és 30 bejelentett lobbiesemény volt. Ezzel kapcsolatban Győrfi Bernadett elmondta: a nyilvántartásba vételnél sokan gondolták úgy, hogy ezzel párhuzamosan megbízást is kapnak.

A lobbitörvényt ért kifogások jelentős részét a jogszabály módosításával nem orvosolhatjuk - mondta Wiener György az MTI-nek. A szocialista politikus szerint az érdekkijárók megkerülik a hivatalos utakat, úgy tesznek, mintha a törvény nem létezne. Ma Magyarországon a lobbizást többnyire negatívan ítélik meg, ez is közrejátszhat abban, hogy a lobbisták tevékenységüket nem a jogilag szabályozott mechanizmusok között kívánják gyakorolni. Hozzátette: ugyanakkor mégis meg kell vizsgálni, hogy a hatályos rendelkezések közül melyek akadályozzák a lobbitevékenységet, de ezek elsősorban nem jogi akadályok. Wiener György szerint szemléletváltásra lenne szükség, de ezt "állami paranccsal nem érhetjük el".

A Fidesz két éve sem támogatta a törvényt, mert az eleve elhibázott volt - közölte Répássy Róbert az MTI-vel. Az ellenzéki párt politikusa elmondta: legfőbb kifogásuk az volt, hogy a jogszabály megengedi a lobbizást egyedi hatósági ügyekben is, "ez pedig a korrupció melegágya".