A bazilikák egyházi jogi kiváltságai

A bazilikák egyházi jogi kiváltsággal rendelkező templomok, amelyek hosszú időszakra visszatekintő, kiemelkedő hitéletük elismeréseként kapják meg privilégiumukat a Szentszéktől - tudatta a püspök, majd szólt arról, hogy a bazilikák egyik csoportjába a bazilika maior (nagy bazilika) rangú egyházi épületek tartoznak.

Ez a kifejezés kifejezetten a Rómában található, nagy jelentőségű templomokat jelöli. Ilyen úgynevezett patriarchális bazilika a Szent Péter-bazilika, a Falakon Kívüli Szent Pál Bazilika, a Szent János-bazilika és a Santa Maria Maggiore bazilika.

A másik csoportba a bazilika minor (kis bazilika) kategóriájába tartozó templomok sorolhatók, amelyek egyházmegyéjükben különleges hitéleti szereppel és tekintéllyel bírnak. A bazilika minor rang elnyerésének érdekében a folyamat kezdeteként a megyéspüspök felterjeszti a Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjához azokat az indokokat, amelyek alapján az a kiváltságra érdemes.

Ennek odaítéléséhez jelentősen hozzájárulhat, hogy az adott épület a lelkiség gyakorlásához milyen mértékben járul hozzá. Ennek egyik mozzanata a kegyhellyé, illetve búcsújáróhellyé válás, ám ez önmagában nem elegendő a bazilika minor cím elnyeréséhez. Ezen kívül magas szintű képzőművészeti elvárásoknak kell megfelelnie, építészetileg és berendezésében különleges értéket kell képviselnie.

A cím odaítéléséről a Vatikán kongregációja - ami világi viszonylatban a minisztériumnak felel meg - hozza meg a döntését, majd az erről szóló pápai dekrétumot szentmise keretében hirdetik ki a híveknek. Ezt a közzétételt a megyéspüspök is végezheti, bár ez nincs szigorúan előírva - közölte Varga Lajos.

A ceremónia egyik fontos mozzanata, hogy Szent Péter kulcsait az újonnan kihirdetett bazilika minor bejárata felett elhelyezik. Ez a két kulcs a Máté evangéliumában található mennyek országának kulcsait jelképezi, amelyet Jézus rábízott Péter apostolra, a keresztények gyülekezetével együtt.

A bazilika minor felkeresésével egyházi értelemben több kegyelemben részesülhetnek a hívek, mert az imádságokon kívül pusztán a meglátogatása egy-egy ilyen objektumnak "a megigazulás felé vezető úton egy állomást jelent" - fogalmazott a püspök.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Az esztergomi bazilika sajátos helyzete, rangja és elnevezése című, 2006-ban az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából megjelent kötetben szereplő tanulmányában kitér arra: "XIV. Benedek pápa (1740-1758) bulláiban már kirajzolódik az a gondolat, hogy a bazilika címet csak azok a templomok viselhetik, amelyeknek ehhez való jogát az egyház elismeri."

A tanulmányban szerepel, hogy az 1917-ben kiadott kánonjogi kódex 1180. kánonja megszabta a bazilika cím használatának feltételeit. Ezek: pápai engedély vagy "emberemlékezetet meghaladó szokás". A bazilika minor cím odaítélését 1968-ban a Vatikán Rítuskongregációjának dekrétuma szabályozta újonnan. Ez a rang csakis pápai adományozás útján nyerhető el.

Erdő Péter publikációjában azt is megemlíti, hogy az esztergomi székesegyház különleges helyet foglal el a bazilikák sorában rangját tekintve, ugyanis címében sem a nagyobb, sem a kisebb jelző nem szerepel. A hivatalos szövegekben a prímási bazilika tiszteletbeli név használata figyelhető meg, ami a nagyobb, patriarchális bazilikák rangjára emlékeztet.

A bíboros írásában összegzi a bazilika minorok különleges jogállásának egyes elemeit. Ilyenek: a teljes búcsú elnyerésének lehetősége az illető templomban évente négyszer - egyebek mellett a templom saját búcsúnapján, június 29-én, azaz Szent Péter és Szent Pál napján, és egy szabadon választott napon -, valamint a Szentszéket jelképező két kulcs ábrázolásának joga a bazilika zászlaján, pecsétjén, felszerelési tárgyain.

A bazilika plébánosa viselhet vörös szegélyű fekete papi viseletet, amelyet piros gombokkal és vörös fonállal kivarrt gomblyukakkal díszítenek, valamint a plébános credót mondhat minden olyan hétköznapi misén, ahol zarándokcsoport vagy népes hívő közösség jön össze.

A bazilika minorok közül például a máriaremetei kegytemplomhoz az a legenda fűződik, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján egy budai polgárasszony egy tölgyfára kiakasztott Szűz Mária kép előtt ájtatoskodva visszanyerte szeme világát. Ennek hírére a XIX. század első felében megindult ide a zarándoklat, ahol hamarosan templomot emeltek - olvasható a búcsújárás honlapján.

Ugyanezen a portálon a máriapócsi görög katolikus templomban elhelyezett Mária-képről azt jegyezték fel, hogy könnyezett 1696. november 4-től december 8-ig, ezért azt I. Lipót császár Bécsbe vitette, ahol máig tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán. Máriapócson a képet pótolták, ami 1715. augusztusban és 1905. decemberben ismét könnyeket hullatott.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájának adatai szerint Magyarországon 16 bazilika rangú templom van: az esztergomi, a székesfehérvári, az egri, a győri, a veszprémi, a pécsi székesegyház, a Szent István-bazilika, a szegedi dóm, a sárospataki templom (ami 2007-ben a Szent Erzsébet évhez kötődően kapta meg ezt a címet), a mátraverebély-szentkúti kegytemplom, a pannonhalmi apátsági templom, a zirci ciszterci apátsági templom, a keszthelyi karmelita templom, a máriaremetei és a máriapócsi kegytemplom, valamint az idén erre a címre emelkedett máriabesnyői kegytemplom. Erre a címre emelik majd hivatalosan a máriagyűdi kegytemplomot is, amelynek ünnepségére szeptemberben kerül sor.