Magyarország az egyetlen, ahol az egyházakat nem teljes körűen kárpótolták?

Az ellenzéki politikus a magyarországi egyházak és az állam viszonyáról tartott átfogó előadásában megemlítette: a rendszerváltás idején "nagyon liberális törvényt hozott az akkori parlament", ami lehetővé tette, hogy akár már néhány ember is alapíthat egyházat.

Ezeknek a kisegyházaknak ugyanúgy lehet iskolájuk, templomuk, és ugyanúgy vonatkozik rájuk a vámmentesség bizonyos áruk Magyarországra hozatalakor. Beszélt az 1996-ban a Horn-kormány és a római Szentszék közötti vatikáni szerződésről is, ami a mai napig meghatározza nem csak a Magyar Katolikus Egyház, hanem az összes magyarországi felekezet állami finanszírozását.

Balog Zoltán kitért arra, hogy az évadnyitó első parlamenti nap előtt immár hagyományosan meghívja az országház épületéhez közel eső református templomba a képviselőket egy közös istentiszteletre, majd onnan közösen átgyalogolnak a képviselőházba. Ennek az istentiszteletnek évente felváltva katolikus, református és evangélikus liturgiája van - tette hozzá.

Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára angol nyelvű előadásában kifejtette: van igény a magyar társadalomban a keresztény emberek együttes megjelenésére, és a társadalom annál jobban elfogadja a kereszténységet, minél egységesebben jelennek meg a különböző felekezetek az ökumenikus mozgalom segítségével.

Az idén 65 éves szervezet főtitkára kiemelte, hogy az egyházaktól független, de keresztény értékeket képviselő önszerveződő csoportok, mint például a cserkészek, szintén fontos szerepet töltenek be az ökumenikus mozgalomban. Megfigyelhető az egyházak részéről, hogy számítanak tevékenységükre.