Megnyílt a Nemzeti Fórum Egyesület országos gyűlése
Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum Egyesület elnöke nyitotta meg az MDF-ből kizárt képviselők által alapított ellenzéki szervezet harmadik országos gyűlését pénteken a Lakiteleki Népfőiskolán.
2008. szeptember 5. péntek 18:45 - Hírextra
Politikai üldözöttnek nevezte magát bevezetőjében Lezsák Sándor, utalva arra, hogy kizárták az MDF-ből.
"De a remény hal meg utoljára" - mondta, kijelentve, hogy bízik abban, hogy egyszer volt pártja még visszatér a rendszerváltó párt alapításának gyökereihez.
Az országgyűlés fideszes alelnöke a népszavazással létrejött új többségről beszélt, akinek utat és programot kell mutatni.
"Ne csak közös ellenfele, hanem közös jövőképe legyen az új többségnek" - fűzte hozzá az országgyűlési képviselő.
A polgári szövetség valamennyi résztvevője közös feladatának nevezte, hogy "tegyen le az asztalra egy olyan programot", ami kivezeti az országot a jelenlegi válságból, és alapja lesz a jelenlegi kormány leváltása után egy "hosszan tartó kormányzati folyamatnak".
Lezsák Sándor bejelentette: az országos gyűlés háromnapos, melynek első két napjára kerül sor pénteken és szombaton. Egy harmadik napon, októberben végzik el majd a politikai összegzés munkáját, amelyre a szövetségeseiket is meghívják - jelentette be.
Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke a tudomány és a politika rendszerváltás utáni kapcsolatáról beszélt.
"Libaként tocsogunk a pocsolyában" - mondta derültséget kiváltva hallgatóságból.
Addig, amíg az akadémiai szférában végrehajtották a racionalizálást, az egyetemi szféra ellenállt, s így szétaprózódott a magyar felsőoktatási rendszer - szögezte le az akadémikus.
Hozzátette: a többpártrendszer több politikát hozott be az egyetemi rendszerbe, mint az egypártrendszer.
A felsőoktatás fejlesztéséhez felhasznált magántőkét, a PPP-programot nemzeti öngyilkosságnak nevezte, mely a költségvetést évtizedekre eladósítja.
A rendszerváltás egyik nagy deficitjének nevezte, hogy a felsőfokú oktatási rendszert nem lehet racionalizálni.
Véleménye szerint a Kárpát-medencében élő magyarságnak közös kultúrpolitikára van szüksége.
Vizi E. Szilveszter akadémikus kiemelte: az Európai Unióban felismerték, hogy a kutatás fejlesztésre a nemzeti jövedelem három százalékát kell fordítani, mert különben a térség lemarad az USA és az ázsiai országok versenyében.
Az egészségügyi reformról szólva hangsúlyozta: az "nem reform, hanem káosz".
Kulcskérdésnek nevezte a prevenció teljes hiányát, és az egyre nagyobb orvoshiányt.
Pálinkás József, az MTA jelenlegi elnöke előadásában kifejtette: az Akadémiának a nemzeti stratégiai kérdésekben akkor is megoldási javaslatot kell adnia, amikor nem kérik.
"Az Akadémiától aktív közéletiséget, a kutatásban nemzetközi színvonalat kérek" - tette hozzá.
A Nemzeti Fórum Egyesület országos gyűlésének második napján Csatári Bálint geográfus, majd Széles Gábor vállalkozó szólal fel, aztán pedig 17 szekcióban folytatják a munkát.
Forrás: MTI