Klímaváltozás: együnk kevesebb húst

Az ENSZ-bizottság múlt héten újabb hat évre megválasztott vezetője szerint a táplálkozási szokások megváltoztatása azért fontos, mert az üvegházhatás kialakulásában nagy szerepe van az állattenyésztésnek. Az étrendváltoztatás viszonylag még mindig könnyebb, mint a szállítóeszközök megváltoztatása - mondta Pachauri.

Egy állatvédő csoport kiszámolta, hogy amennyiben a brit háztartásokban felére esne vissza a húsfogyasztás, az nagyobb károsanyagkibocsátás-csökkenéssel járna, mintha az autók felét állítanák le Nagy-Britanniában.

Az ENSZ Élelmiszer és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) úgy becsüli, hogy a légkörbe jutó káros gázkibocsátás közel egyötöde írható a hústermelés számlájára. Ebbe beletartozik a haszonállatok takarmányának megtermelése során felszabaduló károsanyag éppúgy, mint a kérődzők - különösen a szarvasmarhák - által kibocsátott metán, ami a széndioxidnál 23-szor hatékonyabb reagens a globális felmelegedésben.

A vegetáriánus indiai közgazdász úgy vélte, a kezdeti heti egy húshagyó nap után tovább lehet lépni, szép lassan csökkentve a húsfogyasztást. Ez a leggyorsabban nyélbe üthető és megvalósítható változtatás, azért ez a legvonzóbb lehetőség - mondta, ám emellett hangsúlyozta, hogy a gazdaság minden terén szükség van az igények visszaszorítására.

Az Observer szerint Pachauri terve az élelmiszeripar részéről komoly ellenállásba ütközhet.
Chris Lamb, a BPEX sertésipari csoport marketingvezetője közölte, hogy igazságtalanul lett kipécézve a húsipar. Megemlítette, hogy korábban a szárnyastartással szemben is megfogalmaztak károsanyag-kibocsátási megszorításokat, ám a javasolt megoldás, vagyis az állatok bezárása ellentétes volt az állatok jólétét védő szabályokkal.

"A klímaváltozás nagyon fiatal tudomány, és nézetünk szerint sok túlságosan leegyszerűsített javaslat születik" - idézte a lap Lamb kritikáját.