Piacgazdaságban élünk, annak szabályait pedig magunkévá kell tenni. Erre nem csak a honi (általában: liberális) politikai elit nagyobb része sarkall miket, hanem a nemzetközi környezetünk is. Az Európai Unió inkább mint gazdasági egység működik, ezen elvei pedig azon kevesek közé tartozik, amelyeket komolyan is vesz, szankciókkal büntet.

Következmények

Magyarországnak és a világnak a szabad piac nem káros. A magyar társadalomban gyakran érezhető ellenszenv nem a szabad piacnak szól, hanem a szabad piac egy rosszul kivitelezett magyar verziójára. A szabad piaccal való elégedetlenségnek pedig nem csupán a belpolitikát érintő következményei vannak. A társadalmi elégedetlenség ugyanis kihat a közösség több szeletére is, így például a gyermekvállalásra, ebből fakadóan – közép távon – a költségvetésre, kihat a magyar demokráciára, s más országokhoz való viszonyunkra is. Az Egyesül Államok irányában tanúsított, rendszerváltás óta folyamatosan csökkenő szimpátia valószínűleg betudható ennek is.

Hayek és Keynes

A gazdaság teljes szabadságának hayeki ideája a második világháború után megbukott, átadva a helyét a keynesi gazdaságpolitikai felfogásnak, amely a szabad piac mellett egy markánsabb állami beavatkozást tartott szükségszerűnek. Az USA 32. elnöke, Franklin D. Roosevelt New Deal programja állami beavatkozással lendítette fel az Egyesült Államok gazdaságát, többek között nagyszabású útépítésekbe, vagy a Tenessee-völgy helyreállítását foglalta magában. Hayek nézetei a ’70-es években újra népszerűvé váltak, s – régiótól függő intenzitással, de – azóta is tart a diskurzus arról, hogy milyen az állami beavatkozás helyes mértéke egy piacgazdaságban.

Szlovákiában másként gondolják

A szabad piacnak nem szabad kizárnia az állami beavatkozás lehetőségét – amennyiben arra szükség van. Ezt így gondolja a szlovák miniszterelnök, Robert Fico is, aki éppen most készül letörni a gázárakat, nem feltétlenül „piacbarát” módszerekkel. Az egyik napilap írása szerint Fico „felszólította a Szlovák Gázművek (SPP) igazgatótanácsában többségben levő E.O.N Ruhrgas és a Gaz de France illetékeseit, hogy vonják vissza a kisfogyasztói gázárak októberi, 20 százalékra tervezett emelésére vonatkozó javaslatukat”. Hogy befolyásuk legyen a gázárakra, még a kereskedelmi törvényt is módosítanák. Ezzel nem kizárt, hogy Szlovákia újfent kivívja az EU rosszallását, ahogy azt a postaszolgáltatások egy részének monopolizálása miatt már megtette – az Európai Bizottság trösztellenes eljárás alá vonta Szlovákiát.

Mindenesetre Fico szemmel láthatóan nem törődik a nemzetközi „elvárásokkal”, ahogy nem törődött akkor sem, amikor beemelte a Szlovák Nemzeti Pártot, ezzel a magyargyűlölő Jan Slotát a kormányba. Fico népszerűsége azonban szárnyal, mindemellett pedig a szlovák gazdaság pedig stabil.

Az USA-ban is másképp gondolják

Az Egyesült Államok kormányzata megmentette a két óriási jelzáloghitel-intézetet, a Fannie Mae-t és a Freddie Mac-et. Előbbi negyedévi vesztesége több mint 3,5 milliárd dollárra rúgott. Ahogy az egyik elemzés szólt: „a Freddie Mac és a Fannie Mae nem csupán 70%-át birtokolja az USA jelzálog-piacának. Ők maguk az USA jelzálogpiaca” – tönkremenetelük komoly gazdasági következményekkel bírt volna. Az USA a világ legstabilabbnak tartott piacgazdasága, s mégsem félnek állami kézzel belenyúlni a gazdasági folyamatokba. A piacgazdaság tehát az USA-ban sem szent tehén, a lényeg nem a piac teljes szabadsága, hanem a gazdasági fejlődést biztosító piaci szabadság, amihez gyakran szükséges az állam beavatkozása is.