Bűvészkedik az SZDSZ
Az SZDSZ puhít, immáron nem csak „szakértői kormányt” támogatnak, hanem egy Gyurcsány nélküli MSZP-kormányt is el tudnak képzelni. Önellentmondás, vagy ugyanaz a gondolat másképp? Mi az a „szakértői kormány”? Gyurcsánynak mindkettő
2008. szeptember 10. szerda 18:55 - Kőrösi Viktor Dávid
Az SZDSZ eddig csak „szakértői kormányról” volt hajlandó tárgyalni azok után, hogy az MSZP-kormány cselekvési programját Fodor Gábor úgy értékelte, hogy nem az ország, hanem Gyurcsány Ferenc politikai túlélésének programja, mihez a liberálisok nem asszisztálnak. Az MSZP-kormány bukása utáni politikai helyzet egyelőre csak saccolható, hallottunk már. Az egyik verzió az előrehozott választások előzménye egy már lemondott, de még regnáló ügyvezetői kormány, másik verzió a „szakértői kormány”, a harmadik verzió pedig az, hogy a kormány marad így, kisebbségben. Az SZDSZ ezzel bűvészkedik.
Előrehozott választásokAz elmúlt időszakban az ügyvezető kormányról esett a legkevesebb szó, bár hallani lehetett róla. Hogy egy ilyen mennyire lenne képes ténylegesen intézni az ország ügyes-bajos dolgait, nem tudjuk, de nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás arra az esetre, ha kormányt akar buktatni valaki. Az ügyvezetői jelleg – a magyar alkotmányjog logikája alapján – elég sok fontos megszorítással jár, ami korlátozza a nemzetközi megállapodások kötését vagy a személyi kérdésekben való eljárást. Ezzel gyakorlatilag vegetatív üzemmódba állna az ország, amíg nincs új összetételű végrehajtó hatalom. Nem mellesleg azt sem lehet elfelejteni, hogy ez az ügyvezető kormány az MSZP-kormány lenne, azonban ahhoz neki kellene lemondania – az ügyvezetést viszont mindenképpen addig töltené be, amíg nem áll fel az új kormány.
Az előrehozott választások körül szokott kialakulni az a vita, miszerint (a kormányoldal ezzel védekezik) a parlament négy éves ciklusra kapja a mandátumát, ezért nem kell az előrehozott választás. A megfogalmazás ugyanakkor téves, mert a parlament nem négy évre, hanem maximum négy évre kapja a mandátumát, az előrehozott választás éppen ezért nem ördögtől való dolog, nem antidemokratikus és nem szélsőséges megoldás. És persze nem könnyű, főleg azért nem, mert ehhez a parlamentnek fel kell oszlatnia önmagát, amihez a Fidesznek, mint az előrehozott választások legfőbb szorgalmazójának meg kell szereznie a kérdéshez a parlamenti többséget.
Az előrehozott választások megtartása jelen pillanatban még nem érdeke a Fideszen kívül egyik pártnak sem.
„Szakértői kormány”A „szakértői kormány” meghatározása elég sok borsot tört az elemzők orra alá az elmúlt napokban. Ennek oka, hogy a politikai szférában elég nehéz a szakértői jelzővel bármit is kezdeni. A szakértői kormány kifejezés politológiai tartalma nem az, hogy a politikusok nem szakértők, vagy nem értenek ahhoz, amit csinálnak, hanem az, hogy a kormányt pártpolitikán kívüli szakemberek alkotják. A pártpolitikán kívül álló gazdasági, pénzügyi, egészségügyi, környezetvédelmi stb. szakemberek által alkotott végrehajtó hatalomnak ugyanúgy szüksége van a parlamenti többség támogatására, mintha pártpolitikusok alkotta kormány lenne hatalmon. Magyarországon ugyanis egyelőre kevésbé tűnik valószínűnek az, hogy egy, a pártpolitikán kívül álló szakértőkből álló kormány szimplán szakmai alapokon meghozott javaslatait a pártpolitikai alapon felálló parlament elfogadná, azaz a politikai egyeztetés nm lenne elkerülhető – helyesen egyébként, hiszen ha a kormány és a parlament egymástól elszeparálva működnének, felborulna a hatalommegosztás modellje.
A hatalommegosztás lényege nem a teljes elkülönülés, hanem a kormány, a parlament és a bíróságok hatékony együttműködése, az alkotmányos hatáskörök tiszteletben tartásával. A szakértői kormánynak is tehát be kell tudnia illeszkednie ebbe a rendszerbe. Onnantól kezdve, hogy a parlament pártpolitikai alapon kéri számon a döntéseket, már nem lehet tisztán szakértői jellegről beszélni, hiszen pártpolitikai elvárásoknak kell megfelelni. Másképpen megfogalmazva: a szakértői kormány működéséhez is szükség van a parlamenti többségre.
Más kérdés az is, hogy egy ilyen „szakértői kormány” állhat párton kívüli, de egyértelműen balliberális kötődésű személyekből is. Ez az MSZP-n és az SZDSZ-en, illetve az ő kiegyezésükön múlik.
Kisebbségi kormányA kisebbségi kormány működésébe már belekóstolhattunk. Nem feltétlenül igaz, hogy egy kisebbségi kormány rossz az ország szempontjából, hiszen Romániában immáron két éve kisebbségi kormány működik, a gazdasági fejlődés 2008 második negyedévében pedig 9% körüli (a fejlődés hátterének vizsgálatától ezúttal tekintsünk el). A kisebbségi kormány maradásához is a parlamenti többség kell, aminek jelen állás szerint is csak akkor van esélye, ha Gyurcsány Ferenc távozik. Nem mellesleg ne felejtsük el, hogy attól, hogy az MSZP-kormány vezetője nem Gyurcsány Ferenc lenne, attól még a párt élén maradva befolyással bírna a végrehajtási folyamatokra, ami esetleg felértékelné a pártban betöltött tisztségeket. Ez utóbbi eset alighanem mind az MSZP-párti(bb) Kóka-, mind az önállóbb Fodor-vonal számára elfogadható kompromisszum lenne. Gyurcsány pártelnökként továbbra is befolyással bírna a kormányra, míg Fodor megőrizné a hitelességét, hiszen Gyurcsányt „megbuktatta”.
SZDSZ vs. SZDSZFodor Gábor sosem volt a Kóka-féle neoliberális politika feltétlen híve, aminek nem kevésszer adott hangot. Az ördög persze a részletekben lakozik, s azt kell megnézni, hogy az SZDSZ „pálfordulása” (immáron szó lehet Gyurcsány nélküli kisebbségi MSZP-kormányról) vajon tartalmi különbséget jelent-e?
NyeregbenA kérdésre a választ a Fidesz példáján keresztül kíséreljük meg szemléltetni.
A Fidesz azért érezheti nyeregben magát, mert Gyurcsánynak – jelenlegi helyzetben úgy tűnik – befellegzett. Hogy ez jó lesz-e számukra, az sok összetevős dolog, így tudnunk kellene azt, hogy Gyurcsány bukásával „szakértői kormány” áll-e fel, vagy kisebbségi MSZP-kormány. A különbséget az alkalmazandó retorika jelenti, előbbi esetben ugyanis a Fidesznek – és a parlamenti pártoknak általában – előtérbe kell helyezniük a szakmai arculatukat, hogy hitelesen tudjanak kritizálni, ha arra kerül sor. A Fidesz részéről, amennyiben baloldali értelmiségiek kerülnek egy „szakértői kormányba”, ezek a kritikák gyakorlatilag borítékolhatóak.
Hogy Gyurcsány távozása előny-e a jobboldal számára, az még nem tudott. Jelenleg a miniszterelnök sebzett vad, s ha marad, ez az állapota nagy eséllyel megmarad 2010-ig, amikor a Fidesz már bejáratott taktikáját győzelemre vihetné Gyurcsány ellenében. A jobboldali párt szempontjából tehát két megoldás látszik jónak: vagy az előrehozott választás, vagy Gyurcsány maradása. Ezt még az is alátámasztja, hogy Gyurcsány érkezésével is érezhetően kínlódtak (bukás is lett belőle 2006-ban), amíg kialakult az a stílus, ami a jelenlegi helyzetben nyerőnek látszik a miniszterelnök ellenében.
ÖsszegzésA fentiekből az szűrhető le, hogy ha Gyurcsány megy, a helyzet más lesz, függetlenül attól, hogy „szakértői kormány”, vagy újabb MSZP-kormány következik – ez az új helyzet természetesen érinti a parlament összes pártját, nem csak a Fideszt. Azonban a „szakértői kormány” és a kisebbségi, nem Gyurcsány vezette MSZP-kormány nyilvánvalóan nem ugyanaz, máshogy alakulnának a parlament és kormány közötti erőviszonyok.