Az izraeliek által igényelt biztonsági segélycsomagot az USA azért utasította el, mert igencsak gyanúsnak találták, hogy Irán megtámadásának előkészítésére szolgál. A csomag tartalmát tekintve ezen nincs mit csodálkozni: a nagyszámú bunkertörő rakéta, az Iránba utat biztosító légifolyosó vagy a repülés közben üzemanyagot pótló tankergépek egyértelműen egy Irán elleni légicsapásra utalnak. Az elmúlt hónapokban a két ország között rendszeresen folytak tárgyalások a csomagról, de végül az USA ennek elutasításáról döntött. Az amerikai „nem” így nagyban megnehezíti Izraelnek egy esetleges Iránt sújtó támadás végrehajtását

Mi lett volna a csomagban?

A segélycsomag a jelenlegi legmodernebb technológiákat tartalmazta volna. A GBU-28-as, levegőből indítható bunkertörő rakéták képesek akár hat méter vastag betonfalat is keresztülszakítani. A 2.2 tonnás bombákból Izrael először 2005-ben kapott, majd egy évre rá a második libanoni háború idején, mint gyorssegély érkezett egy újabb szállítmány Jeruzsálemnek. Most, egyes izraeli katonai források szerint Izrael egy nagyobb mennyiséget szeretett volna kapni a GBU-28-asokból, azonban a Bush-kormányzat erre nemet mondott.



Nem kapott továbbá engedélyt az az új típusú, Boeing 767-es tankergép sem, amely nélkülözhetetlen lenne egy esetleges Irán elleni légitámadáshoz. A vadászgépek ugyanis nem képesek annyi üzemanyagot magukkal cipelni, mint amennyivel egy Izrael-Irán távolságot oda-vissza végig tudnának repülni. Izrael ugyan rendelkezik régebbi típusú tankerekkel, azonban ezek nagy távolságú használatra alkalmatlanok. Nemrégiben az izraeli hadsereg bejelentette, hogy tankergépnek alakította át azt a Boeing 707-est, amelyik régebben miniszterelnöki különgépként teljesített szolgálatot.

A segélycsomagban Izrael az eszközökön kívül egy szabad légifolyosó biztosítását is kérte az Egyesült Állomoktól. Erre azért van szükség, mert az izraeli gépeknek valószínűleg Irak felett kell átrepülniük, és ezért muszáj egyeztetni az amerikaiakkal, hogy elkerüljenek egy esetleges összecsapást az amerikai légierő gépeivel, illetve ne legyenek a légelhárítás célpontjai. Az egyik változat alapján az amerikaiak állítólag azzal rázták le az izraeli kérelem beadóit, hogy kérjenek engedélyt Nuri al-Maliki iraki miniszterelnöktől.

A csomag még tartalmazott volna modern haditechnikai rendszereket, azonban ezeket az izraeli forrás nem kívánta részletezni.

Miért is mondtak nemet az amerikaiak?

Az izraeli kérésről többször is szó esett magas szintű tárgyalások folyamán. George Bush legutóbbi izraeli látogatásán ez év májusában csak úgy, mint Ehud Barak izraeli védelmi miniszter júliusi washingtoni útja során. Az amerikaiak azonban minden alkalommal világossá tették: kizárólag diplomáciai megoldást tudnak elképzelni az iráni atomreaktor ügyében, és Izrael nem fog szabad utat kapni a légicsapáshoz.

Mindezek ellenére, valószínűleg kártérítésként az izraeli kérés elutasítására az USA-kormányzat ígéretet tett az izraeli légvédelem megerősítésére. Ehud Barak amerikai látogatásakor megállapodás született egy olyan modern radarrendszer telepítéséről a Negev-sivatagba, amely már 2000 km-ről lehetővé tesz egy Iránból kilőtt rakéta azonosítását. Az új radar egy kiterjedt amerikai radarrendszerre csatlakozik majd és egy amerikai kezelőcsapat fogja irányítani. Ez lesz az első olyan eset, amikor amerikai katonák huzamosabb ideig tartózkodnak Izrael területén. (Az első és a második öbölháború idején amerikai légvédelmi egységek voltak szétszórva egész Izraelben.) Már a következő néhány hónapban sor kerülhet a radarrendszer telepítésére, ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államoknak sürgős az izraeli légvédelem megerősítése.

Mi lesz akkor Iránnal?

Az év elején az izraeli vezetés még úgy gondolta, hogy lehetséges egy Irán elleni fegyveres fellépés. Szakértők is hasonlóan nyilatkoztak akkor, amikor Bush elnök még leváltása előtti utolsó húzásairól értekeztek. Ehud Olmert izraeli miniszterelnök zárt ajtók mögötti megbeszéléseken még lehetségesnek vélte, hogy az amerikaiak a novemberi elnökválasztás utáni és az új kormányzat beiktatásának 2009. januári időszaka között egy esetleges támadást terveznek Irán ellen. Mostanra azonban úgy vélik Jeruzsálemben, hogy ez a lehetőség már a múlté, mivel Bush utolsó hónapjait az általa sikeresnek nyilvánított iraki rendezésnek szenteli majd.

Izraeli vezetők és biztonsági szakemberek úgy vélik, hogy a katonai csapás Iránra mindenképp szükséges, sőt elkerülhetetlen, mivel az iráni atomfenyegetés rövid időn belül valósággá válhat. Ehud Olmertnek azonban korrupciós ügyei miatt le kell mondania, ami valószínűleg előrehozott választásokhoz vezet majd. A jövő évnek tehát mind az USA-ban, mind Izraelben új kormányzat fog nekivágni, és egy jövőbeni iráni támadás sorsa nagyban azon fog múlni, hogy kik irányítják majd a két országot.