Kínai agyagkatonák Budapesten

A másolatok között a legkülönbözőbb katonai posztokat betöltő katonák vannak: kocsisok, íjászok, magas rangú tisztek egyaránt és látható a császár 210 centiméter magas szobra is. Ez afféle képzelt másolat, ugyanis a császárról nem maradt fenn hiteles ábrázolás - mondta el Kiss János sinológus az MTI-nek.

Némelyik másolaton láthatók az eredeti színek, amelyek az évezredek folyamán már eltűntek a szobrokról. A 200 agyagkatona között van álló és térdeplő, valamint négy harci szekér is látható a hozzájuk tartozó lovakkal. A 180 centiméter magas, 200 kilogramm súlyú szobrok testének kialakításához 7-8-féle, a fejekhez pedig 17-18-féle mintaformát használtak, amelyekben 20 napig teljes sötétségben száradt az eredeti katonák alapanyagával megegyező agyag. Ezt követően a bábukat 30 órán keresztül 1100 fokon kemencében kiégették. Elkészültük után a szobrok lábát betonnal öntötték ki a kellő stabilitás érdekében.

A kiállításon a világörökség részeként számon tartott Hszian (Xi,an) városban található agyaghadsereg másolatai mellet a magyar érdeklődők megismerkedhetnek a császár életével és az általa meghatározott ősi kínai történelmi korszakkal is.

Az agyagkatonák másolatai az elmúlt napokban óriási konténerekben érkeztek Budapestre. Az 1974-ben feltárt agyaghadsereg szobormásolatainak elkészítését és ideszállítását egy évek óta Magyarországon dolgozó kínai cég finanszírozta. Sehol még nem volt ilyen jellegű bemutató: 2006-ban Moszkvában vendégeskedett az első kínai császár, Csin Si Huang-ti nyolcvan eredeti harcosa, 1988-ban pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban 33 tárgy, egyebek között 9 harcos, 2 ló és egy harci szekér szerepelt.

Az előreláthatólag három hónapig látogatható budapesti kiállítás szervezője a Chin-Han Kori Történelem és Kultúra Magyar Kutató társasága, a finanszírozó a Qin Long Kft. A kiállítás költsége 680 ezer eurót, több mint 160 millió forintot tett ki, az Asia Center a helyszínnel járult hozzá az eseményhez.

Az első császár i. e. 259-ben született és alig 13 éves korában örökölte meg a hatalmat. 38 évesen már magáénak tudhatta az egész korabeli Kínát, legfőbb óhaja az volt, hogy maradandó nyomot hagyjon a történelemben. A hatalmas agyaghadsereg létrehozásán - amely mintegy 10 évig tartott - három-hétszázezer ember dolgozott egy időben. Kína lakossága akkor húszmillió fő volt - állítják a sinológusok.

A sír mélye ma is feltáratlan, a legendák szerint az állítólagos rejtett kőkamrákat drágakövekből kirakott csillagos égbolt, higannyal folyó patakok és aranyszobrok díszítik. Az agyagkatonákat rejtő dombokat már betemetésük után hamar kifosztották és ez az évszázadok során többször is megismétlődött.

Így is páratlan a lelet: hétezer agyagkatonát tártak fel eddig, de legalább ennyien állhatnak még - valószínűleg örökre - a domb mélyébe zárva. Nem valószínű, hogy mindet feltárják: egyrészt mert nagyon költséges, másrészt a kínai régészek most aktuálisabbnak tartják a már feltárt műkincsek védelmét, tartósítását, nívós bemutatását - mutatott rá Kiss János sinológus.