A vita akkor indult el, amikor a világ vezető orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölt a témáról ellentmondásos tanulmányt.

A szaklapban megjelent dolgozat arra hívta föl a figyelmet, hogy a mind népszerűbb vizsgálati módszer következtében, az Egyesült Államok területén két-három évtized alatt a rákos megbetegedések halálozása mintegy két százalékkal növekedhet. A technikával dolgozó laboratóriumok munkatársai viszont úgy vélik, hogy ez a kicsi, lassan érvényesülő kockázat elhanyagolható a most nyerhető diagnosztikus eredményekhez képest.

A komputertomográfia során a korszerű készülékek a vizsgált területen keresztül sok ezer, keskeny röntgensugár nyalábot lőnek keresztül, melyek számítógépes rendszer útján a szervekről meghökkentő részletességű, háromdimenziós képet alkotnak. A módszer vitathatatlanul az orvosi diagnosztika egyik legnagyobb fölfedezése az elmúlt fél évszázadban.

A technika alkalmazói hangsúlyozzák, hogy az eljárás gyorsan láthatóvá teszi a testüregek rejtett elváltozásait, kimutatja a tüdőben elakadt véralvadékot vagy a koszorúerekben szűkületet okozó mészpárnákat. Életfontosságú kérdések megválaszolásához ilyen képalkotás végzése valóban indokolt, de tudni kell, hogy például a vese vizsgálata során a sugárterhelés tucatnyi hasi röntgennek felel meg.

A vita igazi hátterében hatalmas üzleti érdekek húzódnak meg. Az Egyesült Államokban az orvosok tavaly 68,7 millió ilyen vizsgálatot végeztek. Ez 1995-höz képest háromszoros vizsgálati igényt jelent és az utóbbi esztendőkben többször tízmillió dolláros költséggel jár.

Sok szakértő szerint ezeknek a komputertomográfos vizsgálatoknak legalább egyharmada biztonságosabb és olcsóbb technikával, például ultrahangos képalkotással helyettesíthető volna.
A szakirodalom idézi a műszert gyártó Siemens cég ismertetőjét, melyben az szerepel, hogy a drága gép ára öt év alatt már napi két vizsgálat bevételéből megtérül. Napi tíz vizsgálat profitja évente meghaladja 400 ezer dollárt.