Szeplőtelen fogantatás?

A csöppnek nem mondható, már jóval félmázsán felüli bivalybébi egy hónapja láthatta meg a napvilágot, anyja azonban csak a napokban merészkedett elő a nádasból - mondta Dobó László gondozó az MTI-nek szerdán.

A koromfekete borjú az elmúlt napokban is látványosan növekedett, s láthatóan jól érzi magát. Két hete egy másik nőstény is megellett, a borjú nemét azonban még nem sikerült megállapítani, mert a tehenek nagyon védik a kicsinyeket, s talán a hirtelen jött hideg miatt a szokottnál nyugtalanabbak - közölte a gondozó, aki hozzátette, a napokban egy harmadik borjú születését is várják.
A negyvenöt fiatal bivalyt nyáron telepítették a Nagyszéksós-tó mellé, hogy segítsenek megtisztítani a nádtól a környéket. Az állatok három hónap alatt már jelentős területen lelegelték és letaposták a nádat, így a szakemberek szerint a tómederben hamarosan újra szabad vízfelület, a parton pedig rövidfüvű legelő lesz.

Magyarországon a XVI. század óta tenyésztenek bivalyokat, 1911-ben még 155 ezres állomány élt az ország akkori területén, huszonöt évvel később már csak hétezer példányt számláltak meg. Napjainkban néhány százasra tehető a magyarországi állomány, többségük a nemzeti parkokban él.

A bivaly négy-ötéves korára fejlődik ki teljesen, átlagosan húsz-huszonöt évig él. Marmagassága 150-180 centiméter, súlya 400-800 kilogramm. Igénytelen állatok, megeszik a kákát, a nádat, a szittyót és a mocsári füveket.

Igavonó állatként, teje és húsa miatt is tartják. Igavonó ereje másfélszer akkora, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására, termőföldek feltörésére használják. Teje porcelánfehér színű, magas vitamin- és zsírtartalmú, hat literből egy kilogramm sajtot tudnak előállítani. Húsa sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós, ellenben több a foszfor és a vas benne, mint a marhahúsban.