Az MTA a Magyar Vendéglátók Ipartestületének felkérésére készített tanulmányt a zárt nyilvános helyeken történő dohányzás magyarországi betiltásának nemzetközi környezetéről, lehetséges társadalmi és gazdasági hatásiról. Az intézet törekedett nemzetközi normáknak megfelelő, a társadalom számára elfogadható, és jelentős gazdasági veszteségeket nem okozó szabályozás ajánlására - mondta Gazsó Tibor, aki a szabályozás és az azt megelőző döntéshozatali folyamat hibáiról is beszélt.

A zárt helyen való dohányzás teljes tilalma nemcsak a dohánygyártó vállalatokra lenne hatással, hanem sok más szereplőre is, köztük a vendéglátókra. A tanulmány szerint ennek bevezetése tíz százalékot is meghaladó mértékben csökkentheti a vendéglátóipar bevételeit. Háber Tamás, az ipartestület elnöke szerint a szórakozóhelyek, éttermek, kocsmák 28-30 százaléka biztosan bezárna, ha hirtelen teljesen tilos lenne a dohányzás ezeken a helyeken. A tilalom leginkább az alacsonyabb kategóriájú helyeket fogja sújtani, ezek a vendéglátó egységek 75 százalékát teszik ki.

A PTI több lehetőséget vetett fel a fokozatos bevezetésre: egyrészt lehetségesnek tart egy olyan megoldást, amely a vendéglátóhelyek dohányzó és nemdohányzó szekcióinak fizikai elkülönítését jelenti. Ez lényegében jelenleg is kötelező, de gyakorlatilag szinte egyáltalán nem érvényesül. Az elválasztás körülményeinek pontosabb megfogalmazására és az ellenőrzés gyakorlatának megváltoztatására lenne szükség. A másik lehetőség, hogy a tulajdonos megválaszthassa az üzlet dohányzó, illetve nemdohányzó státusát. Ez a rendszer működik például Ausztriában, Németországban és Spanyolországban is.

Azt azonban minden esetben hangsúlyozzák, hogy a teljes betiltáshoz vezető útnak fokozatosnak kell lennie: 2-3 évet javasolnak a szakemberek. Ennyi időt adni kell arra, hogy felkészülhessenek az átalakulásra, illetve az ipart érintő kedvezőtlen gazdasági hatásokra - amelyet külföldi tanulmányok is igazolnak.

Gazsó Tibor elmondta: őket nem a dohányzás kérdése érdekelte, hanem olyan szabályozási problémákat jelenítettek meg, amelyek a politikai döntéseket jellemzik. Szerint Magyarországon nem csak a dohányzást érintő szabályozásban, hanem akár az energiapolitikát, közoktatást, egészségügyet és más hasonló, az egész társadalmat érintő rendszer esetében sem zajlik megfelelően a központi döntések meghozatala, ezáltal a végrehajtás is hiányos, nem megfelelő.

A folyamatos irreális döntéshozatali menet miatt már a magyar társadalom is elégedetlen, mert a jelenlegi rendszer nem törekszik az összegzésre és az érdekek közelítésére. Az össztársadalmi kérdéseket érintő döntések meghozatalakor nem tanácsadó cégeknek, hanem a kormányzat erre felkészült ügynökségének kéne hatástanulmányokat végeznie minden esetben - mondta az MTA szakembere.