Környezetvédők az uránbányáról

"Célunk, hogy ne helyi politikusok, hanem népszavazás döntsön az uránbánya sorsáról, az itt élők mondják ki, hogy vállalják-e a kockázatát egy előre nem látható környezeti károsodásnak, de a kezdeményezés elindítása előtt korrekt tájékoztatást szeretnénk adni az érintett településeken, Bátaszéken, Véménden, Palotabozsokon élőknek" - mondta Hegedűs Gyula elnök a szombati fórum feladatáról.

Leszögezte: a fórum nem dönteni akar, hanem közelíteni az egymástól távol álló nézeteket. Ennek érdekében ismertetik azokat a kutatási adatokat, amelyek a világ hasonló technológiával működő uránbányáinak működése során váltak ismertté - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a jelenleg még a kutatófúrások szintjén álló beruházás megvalósulása, a felszín alatti uránkioldás technológiája nem jár ugyan a hagyományos uránbányászati eljárás okozta veszélyekkel, de az uránbánya környékén megnő majd a radioaktív sugárzás, a felszín alatti oldással a keletkező szennyeződések nehezen, vagy egyáltalán nem kontrollálhatók.

Legfőbb aggodalmuk, hogy a több települést ellátó, jó minőségű vízkészletük elszennyeződhet, a környezetet ipari területté változtatja a beruházás - jelentette ki Hegedűs Gyula.

A fórumra meghívást kapott a kutatófúrásokat végző cég, az érintett települések önkormányzatai, valamint több környezetvédő szervezet.Bátaszék polgármestere, Bognár Jenő az MTI megkeresésére közölte: párbeszédet folytatnak, együttműködést kötöttek az érintett településekkel.

A helyi újságban egy-egy oldalt kap a cég és az egyesület, hogy ismertessék álláspontjukat, de ez nem elegendő a polgármester szerint. Mint jelezte, levélben fordulnak a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez, hogy jelöljön ki egy olyan szakembert, aki semleges véleményt, tájékoztatást tud adni a kérdésben.

Az ausztrál tulajdonú Wildhorse Energy Hungary Kft. ez év februárjában kezdett uránkutatási és -feltárási programja keretében a Mecsek térségében próbafúrásokat.A program első fázisában a szakemberek négy helyen, mintegy 900 méter mélységben végeztek fúrásokat a már korábban lehetséges lelőhelyként számon tartott területekről, az eredmények szerint az ércesedés 140-230 méter mélységben körülbelül 1-2,5 méter vastagságú rétegben található, 0,01-0,084 százalék közötti urántartalommal.

A cég tájékoztatása szerint az általuk alkalmazott eljárás világszerte széles körben ismert. A fúrólyukon keresztül zárt körben áramoltatott, oxigénnel, szén-dioxiddal dúsított vizet keringetik az érctartalmú kőzetben, ezáltal kivonják az uránt, majd visszasajtolják az oldószert. A kitermelés ezzel az eljárással sokkal olcsóbb, ugyanakkor környezetkímélő is.