A Heidelbergi Egyetem kutatói Boris Stuck vezetésével végezték kísérleteiket, melyekről vasárnap a Fej- és Nyaksebészeti Alapítvány (Egyesült Államok) chicagói éves találkozóján számoltak be.
"Az alvók szinte soha nem arról álmodtak, hogy szagolnak valamit. Álmuk érzelmi töltete mégis megváltozott a stimulációtól függően" - idézte fel Stuck a Healthday News című egészségügyi online portálnak.

Korábbi kutatások már igazolták, hogy másfajta serkentő hatások - így a hangok, nyomás, rezgés - befolyásolják az álmok tartalmát és érzelmi töltetét.Stuck szerint a kísérlet nehézsége abban áll, hogy a beavatkozásnak elég erősnek kell lennie az érzékelhetőséghez, de nem lehet túl erős ahhoz, hogy a vizsgált egyén felébredjen tőle. Egyes szagok, például a borsé, nemcsak serkentik a szagérzékelést, hanem irritálhatják az orrjáratokat is.

A vizsgálatban tizenöt egészséges, fiatal nő vett részt. Amikor a nők a gyors szemmozgás (REM) alvási fázisába jutottak - amelyben az álmokat is látjuk -, akkor alkalmazták a szagokat. Minden kísérleti alany háromszor ébredt fel, tehát 45 alkalommal kérdezték meg őket álmukról. Összesen negyven álomról számoltak be.

A kutatók megkérték a kísérletben résztvevőket, hogy 0 és 3 között értékeljék a látott álom érzelmi töltetének erősségét. A záptojás esetében az átlagos érték mínusz 0,4 volt, míg a rózsánál 1,2 a pozitív tartományban.A vizsgálat eredménye azt jelzi, hogy akár öntudatlanul is befolyásolható hangulatunk olyan egyszerű környezeti hatással, mint az illat.