Előzetes idők

Nagy Tibor, a számítástechnikai és informatikai főosztály vezetője elmondta: 2007-ben 2.669, előzetes letartóztatásban lévő terhelttel szemben emeltek vádat, 1.246 letartóztatottal szemben pedig a vádemelésig az ügyész megszüntette az előzetes letartóztatást.

Múlt héten csütörtökön a Fővárosi Bíróság úgy döntött, megszűnik az előzetes letartóztatása és házi őrizetbe kerül pénteken M. Róbert, az alvilágban "fekete seregként" számon tartott bűnözői csoport feltételezett vezetője és két társa, mert valamennyien letöltötték az előzetes letartóztatásban maximálisan tölthető három évet. A közeljövőben pedig további előzetes letartóztatásban lévő vádlottak is házi őrizetbe kerülnek, mert betöltik a maximális három éves előzetes letartóztatásukat.

Tavaly 6.254 esetben érkezett előterjesztés az ügyészségre az előzetes letartóztatás elrendelésére, ennek 83 százalékában az ügyész indítványozta is a kényszerintézkedés elrendelését. Emellett további 108 esetben az ügyész saját maga, előterjesztés nélkül kezdeményezte az előzetes letartóztatást. A bíróságok pedig az esetek 92,1 százalékában elrendelték az előzetes letartóztatást, 125 esetben lakhelyelhagyási tilalmat, 70 esetben pedig házi őrizetet rendeltek el - derül ki a Legfőbb Ügyészség statisztikájából.

Borbély Zoltán, a LÜ szóvivője kiemelte: idén még nem szerepel a statisztikában olyan vádlott, aki a vádemelés idején már két éve előzetes letartóztatásban lett volna, és mindössze 12 olyan van, aki 1,5-2 éve van előzetes letartóztatásban, ez az összes kényszerintézkedés alatt álló 0,52 százaléka.

A szóvivő emlékeztetett rá: a Büntetőeljárási törvény értelmében a bűnügy iratai legfeljebb 30 napig lehetnek az ügyészségen, ezt egészen kivételes esetekben 90 napra lehet meghosszabbítani. Az ügyek több mint kétharmadában pedig 30 napon belül dönt az ügyészség a vádemelésről, tehát az igazságszolgáltatás felgyorsult - jelentette ki a szóvivő.

A szóvivő szerint az nehezíti a bűnszervezetek esetében a gyors igazságszolgáltatást, hogy gyakran több hónap, akár egy év is eltelik az egyes gyanúsítottak elfogása között, vagyis igen nehéz a szövevényes ügyek felderítése.Más jogalkalmazók szerint ezen a lassú folyamaton még egy-egy szakértői vélemény vagy jogsegély-kérelem tovább lassíthat.

A joggyakorlatban dilemma, hogy az egész bűnszervezetet a maga teljességében göngyölítsék-e fel a nyomozás során, ez ellen az szól, hogy időigényes feladat. A másik lehetőség, hogy az ügyész "elkülöníti" az összetartozó ügyeket, és csak azokat viszi egyszerre a bíróság elé. Ez ellen viszont az szól a jogászok szerint, hogy a terheltnek joga van ahhoz, hogy lehetőleg az összes cselekményéről egy eljárásban, egyszerre szülessen ítélet.

A főosztályvezető beszélt arról is, hogy tavaly az egész ügyészi szervezet számára lehetővé tették a hozzáférést a rendőrség ügyirat-feldolgozó és -szerkesztő programjához, a Robotzsaruhoz. A kapitányságokon működő Robotzsaru adatbázisokból (amely a folyamatban lévő és/vagy lezárt nyílt büntetőeljárások adatait tartalmazza) töltik fel a Netzsarut, ami egy országos adatbázis.

Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy valamennyi ügyész valamennyi nyomozóhatóság irataihoz hozzáférhessen, még mielőtt például a rendőrség befejezné az ügyet, és átadná az iratokat az ügyészségnek. Az ügyész már akkor elolvashatja az iratokat, amikor az még a rendőr asztalán van, és utasításokat adhat további nyomozati cselekményekre, így hatékonyabbá válhat a nyomozás és az ügyész nyomozásfelügyeleti munkája.

Mint mondta, mindent megtesznek azért, hogy a Netzsaru használata országosan, minden megyében teljeskörű legyen, ennek egyelőre akadálya, hogy a sávszélesség nem megfelelő; körülbelül 200 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy a zökkenőmentes hozzáféréshez szükséges sávszélességet biztosítani lehessen.

Bán Petra, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) munkatársa készített egy elemzést, amelyben összehasonlítja az uniós tagállamokban az előzetes letartóztatások maximális időtartamát. Bulgáriában például maximum egy évet lehet előzetes letartóztatásban tölteni, ez egyes súlyos bűncselekmények esetén 2 év, de az igazságszolgáltatási intézmények leterheltsége miatt egyes ügyek két éven túl húzódnak, a terheltek pedig ezekben az esetekben sem szabadulnak.

Csehországban szintén 2 év a maximális idő, amit előzetes letartóztatásban lehet tölteni, de a törvény felsorolja azokat a "különösen súlyos" ügyeket, ahol 2 éven túl is lehet előzetesben lehet tartani a gyanúsítottat. Romániában fél év, Észtországban 1 év, Lettországban, Litvániában és Görögországban 1,5 év, Hollandiában, Lengyelországban és Szlovéniában 2 év az előzetes letartóztatás maximális ideje.

Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Szlovákiában azonban 4 év az előzetes letartóztatás maximális ideje. Szlovákiában a Legfelsőbb Bíróságnak kifejezetten engedélyeznie kell a 4 éves előzetes letartóztatást. 2007-ben egyébként Szlovákiában a törvényi maximum lejárta miatt hét terhelt került szabadlábra.