Interpellációk

Az ellenzéki politikus elmondta: egy nemrég készült felmérés szerint a kerület lakosainak mintegy 90 százaléka panaszkodik a fokozódó repülőgépzaj miatt.A most fejlesztés alatt lévő új légiárubázissal kapcsolatban úgy fogalmazott, nem lehet nemzeti érdek több százezer ember életkörülményeinek további ellehetetlenítése.

Hogyan szeretnék csökkenteni a légiforgalomból eredő zajterhelést, vannak-e prognózisok az új cargo központ létesítését illetően, konzultáltak-e az illetékesekkel a katonai gépek Ferihegyről való átirányításáról, illetve létezik-e terv egy másik budapesti reptér fejlesztésére - sorolta a kérdéseket Szatmáry Kristóf.

Válaszában Puch László,a Közlekedési, Hírközlési és Energiügyi Minisztérium államtitkára kifejtette: a tárca foglalkozik a repülőgépek okozta zajok lehetőleg minimálisra csökkentésével, és a lakosok panaszaira is odafigyelnek.

Összhangot kell találni a gazdasági érdekek és az ott élő lakosság érdekei között - hangsúlyozta, hozzátéve: "a le- és felszállás megtiltása holnaptól nem egy járható út". Az új cargo bázist illetően minimális zajterhelés-növekedésről beszélt.

Hogy lesz-e a főváros környékén más repülőtér, az elsősorban nem a kormány feladata, ugyanakkor vállalkozóknak esetleg segíthet a tárca - mutatott rá Puch László.Az államtitkár válaszát a képviselő nem, az Országgyűlés többsége azonban elfogadta.

Cseresnyés Péter (Fidesz) az oktatási miniszterhez intézett interpellációjában arról beszélt, hogy több "kézi vezérlésű" döntés is született az idei felsőoktatási felvételi eljárásban. Mint mondta, volt olyan magánfőiskola, amelynek egyik szakján háromszorosára nőtt az államilag finanszírozott hallgatók száma három nap alatt, amely szerinte "csak kézi vezérlésre történhetett".

Hogyan juthattak több állami férőhelyhez korábban ingyen notebookokat kínáló, hallgatók nélküli intézmények? - kérdezte a politikus. Ezzel álláspontja szerint számos felvételizőtől is elvették a továbbtanulás lehetőségét.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter válaszában kifejtette, hogy az átalakított felsőoktatási felvételi rendszerben a jelentkező hallgató intézményválasztása és teljesítménye alapján juttat pénzt a kormány az egyetemeknek, főiskoláknak.

A szisztéma - mint folytatta - a kézi vezérléstől mentes, a színvonal dönt, a hallgatók döntenek, beleszólás pedig nincs a rendszerbe.Cseresnyés Péter a miniszteri választ nem fogadta el, ellentétben az Országgyűlés többségével, amely elfogadta Hiller István válaszát.

Halász János (Fidesz) a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa-program témájában nyújtott be interpellációt, amelyben arról érdeklődött, tudja-e a kormány garantálni, hogy maradéktalanul elkészüljenek a beruházások.

Mint mondta, legutóbb az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében például arról írtak, hogy több projekt megvalósításának a tempója feszített, illetve extrém módon feszített.Problémásnak nevezte Pécs megközelíthetőségét is mind közúton, mind vasúton, mind pedig repülőn.

Puch László államtitkár válaszában kifejtette, hogy 2010-ben autópályán lehet majd elérni Pécset, a város jelenleg is megközelíthető nemzetközi repülőtéren, és vasúton is komolyabb rekonstrukciók lesznek.A programokkal kapcsolatban közölte: a kulturális programokhoz szükséges intézmények elkészülnek 2010-re.

Az Országgyűlés a választ elfogadta, Halász János azonban nem.Hétfői interpellációjában - amelyet párttársával, Szatmáry Kristóffal közösen nyújtott be - Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) a körbetartozásokról érdeklődött, ami véleménye szerint a magyar gazdaság válságának egyik legkárosabb velejárója, és a piac nem tudja önállóan megoldani.

Napi gyakorlat, hogy a számlákat nem fizetik ki, még akkor sem, ha teljesítették a munkát - hangsúlyozta.Úgy vélekedett, hatékony állami beavatkozás nélkül nem lehet a problémát megoldani.

A pénzügyi fegyelem elsősorban kulturális kérdés, amelyre direkt ráhatása nincs az államnak - mondta válaszában Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy felelőssége az államnak is van.Emlékeztetett arra a tavalyi, ötpárti egyetértéssel elfogadott törvényre, amely a témával kapcsolatos, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormány korábban már foglalkozott azzal, hogy például az építőiparban hogyan lehetne megelőzni a körbetartozás kialakulását.

Adjunk példát, és akkor így tesz majd az üzleti szféra is - tette hozzá.Pelczné Gáll Ildikó azonban nem fogadta az államtitkári választ, az Országgyűlés igen, .