Az mindenesetre beszédes, hogy az oltóanyag összetételét teljesen megváltoztatta az egészségügyi világszervezet (WHO). Az igaz, hogy minden évben változik valamit az oltás, de az egész cuccot utoljára csak húsz évvel ezelőtt kellet módosítani. Ez pánikra még nem ad okot, mivel a WHO adatai alapján a 10-20 éves ciklus teljesen normálisnak mondható. A szakemberek ennek ellenére erősebb járványra számítanak az idén. Ugyanis a változtatásokra azért van szükség, mert a különböző vírustörzsek is folyamatosan változnak, úgymond mutálódnak, és ilyenkor bizony hozzájuk kell igazodni. Az ember immunrendszere viszont még nem ismeri a teljesen új mutánsokat, ezért nagyobb arányú megbetegedésre lehet számítani.

A vírus diktál?

Az a helyzet, hogy igen. Bármennyire is szomorú ezt megállapítani, de mi futunk az influenzavírus után, míg az emberiség kifejleszt valami tuti védőoltást, addigra a vírus nyugodtan átvariálódik. Persze a helyzet nem reménytelen, bár tény, hogy egyelőre még nem nagyon tudunk mit kezdeni ezzel a betegséggel. Egy nagyméretű járvány esetén több millió embert kéne beoltani, aztán csak reménykedhetünk, hogy minden rendben lesz velük, azaz sikerült eltalálni a megfelelő variánsokat.

Azért ez nem egészen zsákbamacska. A WHO minden influenzaszezon előtt közzéteszi az oltóanyag éppen aktuális összetételét. Ennek a megállapításán tudósok hada dolgozik világszerte, és valószínűleg nem is csinálják rosszul, hiszen komolyabb halálozásokkal járó influenzajárvány már régen nem volt. Igaz ehhez rásegített, hogy a nemrégiben pánikot okozó madárinfluenza (H5N1) mutációinak nem sikerült az emberek között terjednie. Persze arra az esetre is volt bekészítve egy nagyobb adag oltóanyag, de az kérdéses, hogy sikerült volna-e megakadályozni egy nagyobb pusztítást.

Ami az influenzát okozza

Az influenzavírus egy bizonyos Orthomyxo-víruscsaládba tartozik, ami persze nem mond senkinek semmit, de a tisztesség kedvéért megemlítjük ezt a tényt is. Sőt még ennél is tovább merészkedünk, amikor arról tájékoztatjuk a kedves olvasót, hogy ezek a vírustípusok egy RNS szekvenciát tartalmaznak, amely egy fehérjeburokban érkezik hozzánk. Ami ennél is fontosabb, az a burok felszínén található két fehérje, nevezetesen a hemagglutinin (H) és a neuraminidase (N). (Ezek csak az un. A típusra vonatkoznak. Erről bővebben a folytatásban.) A H szükséges ahhoz, hogy a vírus a megtámadott sejthez kapcsolódhasson, az N segítségével pedig az új vírusok könnyedén el tudják hagyni a sejtet. Abba, hogy miként lesz a behatolt vírusból sok új, vagyis hogyan szaporodik a vírus a megtámadott sejten belül most nem megyünk bele.

A H és az N fehérje nemcsak a vírus ki- és behatolásában játszik fontos szerepet, de az immunrendszer is ezek alapján cserkészi be ezeket a kórokozókat. Sőt a különböző influenzavírus variánsokat is ezek alapján különböztetik meg és nevezik el. Ahogy ezt pl. a már említett H5N1 madárinfluenza-vírus nevében is megfigyelhetjük. A betűk melletti számok a különböző fehérje változatokat hivatottak jelölni.

Hogy ne legyen egyszerű a helyzet, ezért az influenzavírusból három féle is létezik: A, B és C típus. Embert "szerencsére" mindhárom fertőz, de a leghatékonyabban az A változat végzi a dolgát. Általában ettől betegszünk meg és az összes komoly, magas emberáldozatokat követelő járványt is az A típus okozta, ráadásul ez a legnagyobb arányban mutálodó változat.

Az influenzajárvány mindig télen üti fel a fejét, de ennek okát még csak sejteni lehet. Magyarázatok vannak bőven: az emberek télen többet vannak összezárva, így a vírus könnyebben terjed közöttük, a hideg, száraz levegő kedvez a vírus terjedésének, bár a trópusokon pont az esős monszun időszakban tombol a járvány. Egy másik feltevés szerint az immunrendszernek fontos D-vitamin hiánya okozza a járványt, hiszen mind a téli hidegben, mind pedig a trópusi esőzések idején az emberek keveset tartózkodnak odakint, így nem éri őket a nap UV sugárzása, és ez alacsony D-vitamin szintet eredményez.

Ami megvéd

Az influenza elleni oltás elég jó védelmet ad, de a vírus gyakori változásai miatt nem lehet száz százalékos biztonságban az, akinek beadják. Általában, gyerekeknek és idősebbeknek ajánlják a szakemberek az oltást, mivel nekik gyengébb az ellenálló képességük, de mindig hozzá teszik, hogy minél többen kapják meg a védőanyagot, annál jobb mindenkinek. Statisztikák szerint a beoltottak halálozási aránya igen alacsony.

Az oltóanyagban háromféle vírustörzs található, két A típusú (H1N1 és H3N2) és egy B változat, mivel a megbetegedések zömét általában ezek a vírusok okozzák. Az oltásban természetesen a vírusok átalakított változatai találhatók, melyek tartalmazzák az immunrendszer beindításához szükséges fehérjéket (H és N), viszont a szaporodóképességüktől megszabadították őket.

Ahhoz, hogy járványt teljesen megússzuk szinte mindenkit be kéne oltani, ami lássuk be lehetetlen. Magyarországon ráadásul a beoltottak aránya, még a veszélyeztetettnek számító idősek között is igen alacsony. Ezért a szakemberek évről évre felhívják a figyelmet a vakcina fontosságára. Csak egy tűszúrás az egész.