Fideszes megbízás volt?

A titokminiszter elmondta: a polipszerűen működő hálózat képes volt beépülni különböző szervezetekbe, ahonnan magán-, üzleti és állami titkokat tudott megszerezni. Példaként emaileket, banktitkokat, telefonos híváslistákat, adóhivatali és rendőrségi információkat említett.
Véleménye szerint nemzetbiztonsági szempontból minden korábbinál súlyosabb az ügy jelentősége.

Arra a kérdésre, hogy a két fideszes extitokminiszter, Demeter Ervin és Kövér László tudhatta-e, hogy az általuk kért információk megszerzése törvénytelen eszközökkel hajtható végre, Szilvásy György azt válaszolta, nem tudja ilyesmivel vádolni őket, de ha ő fogalmazott volna meg hasonló kérést egy cég felé, ő ezt tudta volna. Hozzátette: természetesen soha nem jutott volna eszébe, hogy az ilyen kérdéseket ne a nemzetbiztonsági bizottságban tegye fel, vagy ne az érintett minisztert kérdezze.

Szilvásy György kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az ügy összes részletét nem ismeri, de a felderítés szakaszában volt arra utaló jel, hogy a hálózat Bajnai Gordont, a jelenlegi nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert is "tanulmányozta".

Mint kifejtette: a nemzetbiztonsági bizottság azt kérte tőle, hogy mutassa be a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az általa elmondottakat. Demeter Ervin felvetésére - miszerint engedélyt ad arra, hogy nyilvánosságra hozzák azokat a hangfelvételeket, amelyen ő szerepel - Szilvásy György úgy reagált: erről azután lehet dönteni, miután bemutatta az üggyel kapcsolatos bizonyítékokat a nemzetbiztonsági bizottságnak.

A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter visszautasította a fideszes politikus azon állítását, hogy őt azonnal figyelmeztetni kellett volna, ha a nemzetbiztonság látóterébe került.
Szilvásy György közölte: a nemzetbiztonsági törvény szerint ezt akkor kell megtenni, ha egy képviselővel szemben vagy ellene titkos információgyűjtést folytatnak. Ebben az ügyben nem képviselőt figyeltek meg, ilyenkor nincs ilyen törvényi kötelezettség - hangoztatta a miniszter.

A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. A frakciószövetség akkor hagyta el a bizottságot, amikor a testület döntése ellenére Laborc Sándort kinevezték az NBH élére.

A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója szeptember 10-én tett feljelentést a rendőrségen "számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt". Az NBH szerint a cég megpróbált behatolni a kormányzati szervek információs rendszerébe. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) ezután tartott házkutatást az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél.

Az ügy miatt összeült a Nemzetbiztonsági Kabinet, amely Szilvásy György beszámolója alapján "kezdeményezte a képviselői érintettségre és a folyamatban levő ügy kiemelkedő társadalompolitikai és nemzetbiztonsági jelentőségére tekintettel a Nemzetbiztonsági Bizottság rendkívüli ülésén történő soron kívüli tájékoztatását."

Horváth József, az UD Zrt. vezetője a nyomozással kapcsolatban kijelentette: valójában nem ő és cége áll a célkeresztben, hanem például a Fidesz, amelynek kormányzása idején nevezték ki a Nemzetbiztonsági Hivatalnál műveleti főigazgató-helyettessé. Ügyvédje szerint kártérítési pereket fontolgat.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke ezzel összefüggésben a birtokába került hangfelvételre hivatkozva soron kívüli vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől és a Nemzeti Nyomozó Irodától amiatt, hogy párttársa, Almássy Kornél érintett lehet egy, az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Almássy Kornél egy nappal később visszalépett a jelöléstől. A Fővárosi Főügyészség elutasította a pártelnök feljelentését.

Balajti László dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója a múlt a héten hírközlési szolgáltatók biztonsági vezetőivel tárgyalt hivatalában. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőben is találkoznak, a többi között azzal a céllal, hogy elejét vegyék bármilyen, a hírközlés törvényes rendjét veszélyeztető tevékenységnek.

A fideszes Demeter Ervin szerint a titkosszolgálati miniszter az adatgyűjtési ügyben kreált "szappanoperával" a Fideszt akarja célkeresztbe állítani, ugyanakkor elismerte, hogy a korábban az NBH főigazgató-helyettesként dolgozó Horváth Józseffel, az UD Zrt. vezetőjével körülbelül három-négy hónaponként előfordul, hogy telefonon és személyesen is beszél.

Az ellenzéki politikus szerint ilyenkor természetesen szóba kerül, hogyan működött akkor az NBH és hogyan működik most, szóba kerülnek szakmai kérdések, de szerinte ebben semmi kivetnivaló nincs két olyan ember között, aki ezen a területen dolgozott.