Mezőgazdasági támogatási rendszer

Velkey Gábor (SZDSZ) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat előkészítése nem problémamentes. A javaslat tartalmi szabályozásáról azt mondta, hogy a jogosultság elvesztésének időtartamában merülhet fel érdemi vita.

A képviselő közölte: "tolják" a rendszert olyan irányba, hogy a birtok és a támogatási jogosultság összefüggjön, de azt nem tartja szerencsésnek, hogy ezeket teljesen összekössék.
Kékkői Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy az SPS rendszerre való átállás igen jelentős adminisztratív terhekkel jár. A képviselő szerint az új rendszerben a tulajdonos nem tud rendelkezni a saját földje felett, mert a kiosztott támogatási jogosultság a bérlőt illeti majd.

 Kijelentette, hogy a tulajdonos szempontjából egy dolog látszik stabilnak, az, hogy a földje elértéktelenedik és a bérlő birtokába megy át.

A politikus szerint Magyarországon a termőföld koncentrációja zajlik. Ezt a támogatási adatok igazolják, hiszen a legnagyobb földek birtokosai, néhány százan jutnak hozzá a támogatások közel negyed részéhez - közölte.

Mint mondta, a mostani lehetőséggel élve benyújtott a földtörvényhez egy módosító javaslatot, amelynek célja az osztatlan közös tulajdon rendezése. E szerint a földhivatalhoz kell bejelentkezni minden év augusztus 31-ig azoknak a tulajdonosoknak, akik azt szeretnék, hogy a közös földben lévő részüket nevesítsék. Ezt - a javaslat szerint - minden évben az adott határidőig megtehetnék az emberek - közölte.

Gőgös Zoltán államtitkár az elhangzottakra válaszolva közölte: az, hogy mennyire lehet egy-egy passzust rugalmasan kezelni a javaslatban, attól függ, hogy mit enged meg az EU. A kormány célja a legjobb megoldás megtalálása - mondta.

A vitában elhangzott kétéves határidővel kapcsolatban közölte: akinek lejár a bérleti szerződése és a további gazdálkodáshoz új földet kell keresnie, a törvényjavaslat szerint két évet kap erre. A kormány szándéka nem az, hogy ezzel elősegítse a spekulációt, hanem az, hogy a gazdákat segítse, ha ilyen helyzetbe kerülnek. Leszögezte: ahhoz, hogy valaki le tudja hívni a támogatást, földterületre van szükség, önmagában a támogatási jogosultság kevés.

A Font Sándor által említett javaslatra reagálva azt mondta: az osztatlan közös földtulajdon kimérése értelmetlen, és rengeteg pénzbe is kerül. Ez 17-18 milliárd forint felesleges kiadás lenne - közölte.

Mint mondta, aki kéri, annak most is kimérik a földjét. Ám - tapasztalatai szerint - az osztatlan közös tulajdonú földek esetében a tulajdonosok jelentős része azt sem tudja, hol van a földje.

A most tárgyalt törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel kapcsolatos kritikákra azt mondta: ezek a jogszabályok készülnek, ám nem ezen múlik a törvény elfogadása. Ez csak indok az ellenzéknek a törvényjavaslat elutasítására. Ez eddig mindig így volt - jegyezte meg.

Gőgös Zoltán szerint nem várható, hogy a támogatási jogosultság értékesítése tömeges lesz. Úgy vélte, ez értelmetlen lenne, de nem is lesz rá vevő. Véleménye alátámasztásaként elmondta: erre nem volt példa külföldön sem. Ausztria példáját említve közölte: ott a támogatási jogosultság értékesítésének aránya egy százalék alatt volt. A lefölözés kapcsán elmegy Magyarország addig a határig, amíg az EU megengedi - mondta.Több felszólaló nem volt, így Mandur László lezárta az általános vitát.