Nem támogatták a közrendvédelmi csomagot

Gönczöl Katalin, az igazságügyi tárca szakállamtitkára a bizottsági ülésen elmondta: a szabadság és a rend kényes egyensúlyának megteremtése és karbantartása állami feladat. A törvényjavaslat elkészítésének oka, hogy új magatartási formák jelentek meg, amelyek zavarják a közrendet és a hatóságok munkáját.

Az új szabályozás egyik nagy csoportja a gyülekezési joggal élni kívánok és a hatóságok számára kívánja erősíteni a jogbiztonságot.

A nemzeti, etnikai, faji és vallási csoportok elleni erőszak helyébe a közösség elleni erőszak lép, amely tágabb antidiszkriminációs törekvéseket valósít meg, így például a párthovatartozás és a nemi identitás elleni erőszakot is szankcionálja.

A javaslat a jogalkalmazási nehézségek miatt az erőszaknak és a nyilvános rendezvénynek a definícióját is tartalmazza. A csomag része a közérdekű üzem megzavarásának egyes minősített eseteinél a szankció súlyosbítása, elsősorban a színesfémmel kapcsolatos visszaélések miatt.
A szabálysértési bírságok behajthatóságát is javítani kívánja a közrendvédelmi csomag.
A statisztikák szerint évente mintegy négymilliárd forint szabálysértési bírságot szabnak ki a hatóságok, ebből 2,5 milliárdot hajtanak be, 15 ezer esetben átváltoztatják más szankcióra, 1.500-2.000 esetben pedig végrehajtás történik.

Az emberi jogi bizottság ülésén ismertették az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság közös álláspontját, mely szerint a közrendvédelmi csomag súlyos társadalmi problémákra kíván reagálni, de nem megfelelő eszközökkel, hiszen mindjárt a végső eszközhöz, a szankciókhoz nyúl, bizonyos társadalmi jelenségekre túlzó büntetőjogi reakciókkal válaszol, holott a problémák komplexebb kezelésére lenne szükség.

A civil szervezetek szerint a törvényjavaslat alkotmányossági szempontból aggályos, hiszen olyan cselekményeket kriminalizál, amelyek alkotmányosan védettek.